Tordai Erzsébet: A Tiszaföldvár környéki szikeseken végzett növényföldrajzi megfigyelések és talajkémiai vizsgálatok (2006) / 0880-2006

-4folyó viznek ás helyenként a viz megreked. Pangó vizű , lefolyástalan területek keletkeznek. Ezeken a területeken keletkezik a réti agyag.Treitzt 1924- /a réti agyag nem más , mint a sós talaj átalakulásának első stádiuma. A szárazabb éghajlat a löszhátságokon típusos csernozjom képződését segiti elő. Az árterületen sokkal több só koncentrálódik be, amelyet a felemelkedő talajvíz felhoz a felszínre. így az áholocén terraszokon már a mogyoró időbenmeszes-szódás jellegű, szerkezet nélküli szikesek keletkezhettek. A klima nedvesebbre fordulása at erdők záródását segíthette volna elő. Sz azonban nem következett be, a neolitaban az ujkőkorszakban megjelenő ember /kb. i.e. 5500-2500 /megakadályozta. A csapadék hatására a szikesedést előidéző aók a mezőségi talajban mélyebbre kerülnek .A feltalaj kilugzódikés a sós talajok szerkezete kialakult. Az ártérbe:: a folyók által szállított sók lerakódtak és még az atlanti időben is szikeaithettek. A bükk-l-ben az óceáni klima hatására a Tisza magas árvizei az óholocén terraszra feljutnak, az ittlevő szikeseket öntés iszappal befedik. A szigeteket az összefüggő ártértől az uj holocén kanyarok szakit.-jak le. A savanyu feltalaju szikes réti agyag az alacsonyabb lépcsőn található. Itt asó felhalmozódása is nagyobb.Aő alacsonyabb szintek jobban elszikesedtek. Ennek oka , hogy a két területen már akkor is különböző volt a talajviz szintje./Timár 19 5 V A bükk 11-ben szárazabbá válik az éghajlat . üsupán csak kii.