Tordai Erzsébet: A Tiszaföldvár környéki szikeseken végzett növényföldrajzi megfigyelések és talajkémiai vizsgálatok (2006) / 0880-2006

matikus okoból azonban nem változott volna mag ennyire a talaj szerkezete és a táj képe. Treitzt /192

ir/ irja: Ezeken a területeken erdős-berkes vidékek voltak .Az agyagos talajokon mocsári tölgy tenyészett. A talaj kiszáradása után a talajviz szintje mélyre süllyedt. A szikes talajok képződését 5 is a mocsári erdőkkel hozza kapcsolatba. A mocsaras területek sós vize besűrűsödik , beszűrődik a réti agyagtalajba a nyári aszályos időben és ennek altalajában kiszáradáskor a kikristályosodó sók elfoglalják az elhalt gyökerek helyét és a csövecskéket teljesen kitöltik. Treitzt / 1924/ : " Mindegyik változat csak különböző fokozata egy és ugyanannak a folyamatnak , nevezetesen: a réti agyagnak a sziksó behatása alatt való elváltozásának.* Ballanegger-, vizsgálatai alapján , összefüggést talált a szerkezetes szikes talajok és mocsári erdők léte között. A sók felhalmozódását természetesen elősegítették geológiai, biológiai, éghalattaűi tényezők is. Geológiai' tényezők: A tektonikus vonalak mentén feltörő gázkeverékek, szénsav , metán, kénsav, stb.A gázok vizes vagy száraz állapotban elérik a felszint és a kőzeteket és a talaj talkotó anyagokat elbontják , különböző sók keletkeznek. Biológiai tényezők hatására amnóniumkarbonát keletkezik, amelyből nátrium, kálium -, kalciumnitrát keletkezik. Éghajlattani tényezők különböző sók kiválazstását segítheti^ elő.Az arid éghajlat alatt alkáli sók halmozódtak fel, A humid égaajlat alatt elsősorban kénsavasaluminium , vagy kénsavasvas

válik ki. A háromértékü semleges 3Ók kicsapják a talajkoiloidokat. ApudArany 1955 / Szűcs a Tiszántúli szikes talajokat vizsgálta és arra a megállapodásra jutott, hogy 3 réti tipusu fejlő-