Tordai Erzsébet: A Tiszaföldvár környéki szikeseken végzett növényföldrajzi megfigyelések és talajkémiai vizsgálatok (2006) / 0880-2006

-3A Tiszaföldvár környéki szikesek bemutatása az irodalom tükrében. Tiszaföldvár közvetlenül az északkelet felöl elhúzódó nagykunsági -talajföldrajzi nevén -Szolnoki szilát szomszédságában * a Tiszazug határvonalán helyezkedik el. Az ujpleisztocén infúziós löszhát 87 m körüli magasságú. Szélein a tiszai óholocán terrasz esikja húzódik, amely folyóhomokból , iszapból, folyóvizi uton áttelepített löszanyagból áll. Az atlantikus időben kivésett holocén terrasz kettős lapcsőfokra tagozódik. Az als j lépcsőfokba fálazigetazea rüen nyúlnak be a löszhátság darujjai. Szakén a kiugró magaslatokon épültek a faluk és közlekedési utvonalak. / A Nagy M / Az al :o 33 felaolepcsőfok kiemelkedő részeit Szigeteknek nevezi k. A Tisza a 249-250 sodorkilóméter jelölésű szakaszán szegélyezi a tiszafölávári területet. Sséso 5,3 cm/km , középszakasz j al légii folyó. A Tiszának egyik legnagyobb meanderét vágták át az elmúlt században Tiszföldvár és Cibakháza között. A mai talajviszonyok megértéséhez ismernünk kell a folyók régi vízjárását , az üledékképzodés korát . Figyelembe kell még venni atz antropogen hatást is , amely a természetes növénytakarón eredményezett változást. A Tisza homokja a holocén kezdetén savanyu volt, a Kárpátok ne m meszes kőzstst erodálták, és ezt teritették le a Tiazazng területére is. A holocén végére erdossztyep borította a löszhátságokat. A talaj a barnább erdei t jlaj irány áb 3 fejlődött. A mogyoró időben at éghajlat kontineiit <.li~ j 11' :: • 'V'-. A foly arrd-lt;'': r. lö-r. c magaslatokat. A folyók sok hordakékot szállítanak , ezek útját állják a le-. -