Berczi Ildikó: Lakóhelyem környezetében előforduló talajok jellemzése (Tiszaföldvár, 1959) / 0805-2002

3 Összességében elmondhatjuk, hogy a Tiszazug domborzatilag egységes jelentősebb kiemelkedések nincsenek a felszínen. Nagyobb része 95 méternél alacsonyabb. Tiszaföldvár területe 9218 hektár, ennek egy részén folyik mezőgazdasági termelés. Sajnos a privatizáció után magánkézbe került földterületek közül sokon nem folyik mezőgazdasági munka, és az utóbbi évek esőzései, belvízviszonyai miatt is sok terület kiesett a müvelés alól. Tiszaföldvár területén Jász-Nagykun-Szolnok megye legjobb földjei vannak. A területek átlagos aranykorona értéke 27,9 AK. E jó minőségű földek réti csernozjom típusú talajok. Kialakulását a talajvíz közelsége, vagy az összefutó belvizek befolyásolták. Pár száz évvel ezelőtt a mezőségi területek mélyebb fekvésű részein réti talajok voltak, amelyek az évszázados lecsapolási műveletek következtében szárazabbakká váltak, emiatt sztyeppesedtek és a talajnak csernozjom dinamikája lett. Az is lehet, hogy már eredetileg átmeneti réti csernozjom talaj alakult ki ezeken a helyeken. E talajokban "A"-szint humuszos, sötét, barnásfekete, szemcsés, sokszögű szerkezetű, és kevés meszet tartalmaz, vagy egyáltalán nem tartalmaz meszet. A "B"-szint aljától lefelé sok a Kalcium-karbonát (CaC03), vasszeplők is vannak a sötét "B" és a sárga "C" szintben. A sárgaföld gyakran sós, gyengén szikes. A feltalajban a szervesanyag 3-4 %, lefelé ez hirtelen csökken. Telítettsége 70 % körül van. Az ilyen réti csernozjom típusú talajok kialakulásában közrejátszott a Körös-vidék és a TiszaKörös szabályozása a múlt században, ennek következtében kapták csernozjom dinamikájukat.