Berczi Ildikó: Lakóhelyem környezetében előforduló talajok jellemzése (Tiszaföldvár, 1959) / 0805-2002

III. Talajképző tényezők érvényesülése Hazánk területén belül is nagyon sokféle talaj fordul elő. Sőt, valamennyi üzemen belül is találhatunk többféle talajtípust. Egy-egy tábla talaja sem mindenütt egyforma. A sokféle tulajdonságú talajokat főtípusokba, típusokba, és altípusokba soroljuk. Egyes talajtípusokat úgy ismerhetünk meg a legjobban, ha tanulmányozzuk a talajképződési folyamatot. /Ezek a genetikai talajtípusok./ Az alapvető talajképződési tényezőktől függ, hogy Magyarország és az Alföld egyes pontjain, tájegységein hogyan alakult ki a talajképződés folyamata. 5 talajképződési tényezőt különböztetünk meg. 1. Geológiai kőzettani viszonyokat 2. Éghajlati tényezőket 3. Domborzati, hidrológiai viszonyokat 4. Növény- és az állatvilág hatását 5. Talajok korát 1. Geológiai és földtani kőzettani tényezők Ezek azok a természeti tényezők, amelyek a földkéreg anyagát kialakítják és ennek elrendeződését befolyásolják. Ilyenek: kéregmozgások, mint aktív tényezők, vagy kéregmozgások okozta kiemelkedések, pkerózió elindítói, változtatják a sugárzási viszonyokat. Süllyedések következtében feltöltődés következik be és növekszik a talajvízhatás. A kőzet a talaj képződéshez az alapanyagokat szolgáltatja. Megszabja a mállási folyamatokat és növényi tápelemeket szolgáltat. Passzív tényező, mert csak a talajképződés feltételeként szolgálnak, anyagot adva a talajok kialakulásához, különösen a vulkáni kőzetek jelentősek a növényi tápanyagellátásban (kálium és foszfor). A talajok alaptípusainak kialakulásánál már nagyobb szerepe lehet az alapközeteknek. Az agyagos talajképző kőzet kedvez a réti talajok képződésének és a szikesedés is könnyen bekövetkezik, ha a felszínhez közel vízzáró agyagréteg van. A meszes alapkőzetnek olyan egyedüli hatása van, amely önálló talajtípus kialakulását eredményezi, ezek az úgynevezett Lithomorf talajtípusok (sötét színű erdőtalajok). 2. Éghajlati tényezők szerepe A nap sugárzó energiájának mennyisége, a felmelegedési viszonyok, szélviszonyok /defláció/, a csapadék mennyisége, eloszlása, intenzitása, a levegő páratartalma és a talajfagy a talajok kialakulásában fontos szerepet játszanak. A talajnedvesség viszonyai kihatással vannak a mállási, oldási, kilúgozási folyamatokra. Csapadékos éghajlat alatt a sok csapadék hatására a feltalajból kilúgozással sók, tápanyagok és egyéb mállástermékek mosódnak le az alatta lévő rétegbe.