Tóth Natália: A szolnoki csata leírása hadtörténeti szemmel (Tiszaföldvár, 2002) / 0762-2002

1 A szolnoki csata leírása hadtörténeti szemmel Ismernünk kell Szolnok száz év előtti fekvését, kiterjedését, hogy helyes képet alkothassunk magunknak a csata lefolyásáról. Szolnok-megye a Nagyalföld közepén helyezkedik el. Területe:5521 km", lakosainak száma:448 738 fő. . /n Tengelyében a Tiszavölgy fekszik. Szolnoknál a Jászságon átfolyó Zagyva torkollik a Tiszába. Szolnok-megye talaja 4 egybefüggő mezőségi talaj, szikes -, réti -, és agyagtalaj. Kisebb területen homoktalaj is található. A megye területe évezredeken keresztül fontos kereskedelmi -, és hadiút volt. Ebben a fogalmazványban kívánok foglalkozni az 1849. március 5.-i csatával, hadtörténeti szemmel. Munkámat több részre bontom, melyben először az előzményeket szeretném feltüntetni. Elsőként a Cibakházi eseményeket vázolom fel röviden. A forrásmunkát Gróf Leiningen-Westeburg Károly honvédtábornok naplójából vettem. Leiningent kirendelték Törökszentmiklósról Cibakházára, mivel a császári csapatok jelenléte várható volt. Leiningennek helyben 3 százada volt, kettő Földváron és egy Inokán, azonfelül az őrséghez tartozott egy század nemzetőrség, egy svadrony Ferdinánd-huszár és egy svadrony jász-önkéntes volt négy ágyújuk is. Az egész csapatnak Mesterházy őrnagy volt a parancsnoka. Február 24-én kora reggel Ferenc úr értesítette Leiningent, hogy jönnek az osztrákok. A dobszó elhangzása után Leiningen katonái megszállták a házakat és az ágyúkat irányozták az osztrákok felé. Leiningen a vadászszázaddal, a nemzetőrséggel és egy fél svadrony húszánál átment a hídon, hogy kiderítse mi a szándékuk az osztrákoknak. Meglátta a töltés végén, hogy támadást indít az ellenség. Feltartotta az éppen jobbra forduló katonáit, amíg az ellenség gyalogsága meg nem közelítette őket. Embereivel visszavonult a hídhoz, és védelmi állásba helyezte őket. A gyalogság megrohanásának megelőzésére levették a híd deszkáit és a katonák a házak ablakaiból tüzelésre készen álltak és