„Cirfandli”: A Mecsek hegység természeti adottságainak gazdasági, földrajzi értékelése (2002) / 758-2002

A Szovjetunióban feldolgozott urán egyik jelentős része visszakerül hazánkba, mely hazai iparunk nagymérvű fejlődését segiti elő, azért mert hazánk energiabáziáát, sokkal jobban kell fejleszteni, mint bármi egyéb termelést, s az urán ezt lehetővé teszi*

Kétségtelen, hogy ez a 2-3 km vastag perm kori homokkő, ha kis koncentráltságban is, de egyelőre beláthatatlan mennyiségű uránium vegyiiletet tartalmaz, mely dolgozó né. link s hazánk fejlődésének, iparosodásának részben jelen, de méginkább a jövő alapjait jelenti*

2./ A fekete gyémánt hazája

A földtörténeti ókor után következett a hegység kialakításában fontos szerepet játszó középkor* Földtörténeti középkorban a szárazföld tovább süllyedt, s helyenként több ezer méter vastag tengeri ülddék mészkő, dolomit rakódott le* A dolomit /CaMg /СОу^/ szerkezete sejtes, A gyenge savak nehezen támadják meg* Lehet meszes* homokos, agyagos, márgás* A meszes-dolomitos talaj kiváló a gyümölcstermesztés szempontjából* Fajsulyas 2,8-2,9, Keménysége: 3,5- 4,o* Szine lehet: fehér, sárgás-barna* Keletkezése lehet: 1*/ magnézium tartalmú tengervízből, vagy 2./ tömény tengervízből kicsapódással, /58*, 351*/

A mészkő /CaCOj/ apró élőlények m szvázából rakódott le* Tiszta vízben nem oldódik, de a szénsavas viz oldja: CaCO^ + H++ HCO^"* Ca++ + 2 HCO^*"

Ez a folyamat kémiailag forraláskor megfordul, súlyra kiválik a CaCO^, a terszetben Így keletkezik a cseppkő* A Mecsekben az Abaligeti cseppkőbarlang /19«, lol./ A mészkő és dolomit elsőrendű építőkövek, valamint a mészkövet mészégetésre is használják*

Ebben az Időben a tengervályu kétféle mélyülésével képződött a több mint 8oo méter vastagságú kőszenet tartalmazó liász rétegsor /39*, 11*/ Az itt kibányászott szén hazánk nehéz-iparának egyik alappillére, A mélyedésben körülbelül 3° kisebb - nagyobb erősen gyűrt kisebb-nagyobb széntelep található. EZek közül két jelentősebb telepet emelhetünk ki* A nagyobbik a mélyedés déli végén Pécstől keletre Hosszuhetényig terjed, a másik Komló és Budafa között van. Mindkét telepen nehezíti a bányászást az erős dülésszög, s a metángáz*

Keletkezésük szerint megkülönböztetünk: 1./ tengermenti paralikus, b./ édesvízi - limikus széntelepeket* Az édesvizi telepek a szárazföld belsejében tengertől távol a lápok növényzetéből keletkeztek. Ilyen növények voltak a zsurlók, páfrányok, pecsétfufélék* Az édesvizi telepekhez tartozik a pécsi is. A szenet már mintegy kétezer éve immerték a rómaiak és a kinaiak. A szén felhasználása igen nehezen indult meg. Felhasználásának módja függött a termelőerők általános fejlettségi fokától és a termelési viszonyoktól. Ezek vagy- 7. -