„Cirfandli”: A Mecsek hegység természeti adottságainak gazdasági, földrajzi értékelése (2002) / 758-2002
elősegítették vagy hátráltatták e fontos energiaforrás felhasználását. /Marx Károly Közgazd. Tud. Egyetem számára készült jegyzetből/ A Pécstől délre lévő telepek szene erősen porló, száraz szenet tartalmaz. A vízbetörés veszélye itt nem áll fenn, mint a többi telepeken. Viszont a me— tángáz betörése igen gyakori. /Зо., 5. 2o./ Igen jól fel lehetne ha ználni, a szellőző aknáknál összegyűlt metángázt, energiájára erőmüveket lehetne épiteni, ez azért lenne jó, mert a körzet energiatermelése nem elég. Viszont hasznos még a metán abból a szempontból is, hogy nagy nyomást gyakorol a szenet tartalmazó falra s az valósággal kidobja magából a szenet. \ Az itt bányászott barnaszenet leginkább a vegyipar, de a vasút is felhasználja. /56., 1385-1388./ Ezzel ellentétben a komlói szén kevéssé porló kokszositásra alkalmas. Ilyen telep 12-2o vaui. A legmélyebb bányák looo méter mélyen vannak, s a hegység alatt "S" alakban húzódnak. Ezeknek a dőlésszögük igen nagy s a gyors, olcsó tor .elést hátráltatják /13«» 56?-5?o./ } ' ' , • ' ■ * *. A felszabadulás előtt a pécsi széntelepek D3T kezén voltak. /Duna Gőzhajózási Társaság/ a társaság a szenet a hajók, vonatok fűtésére használta fel, pedig ezt a szenet fel lehetett volna használni az ipar fejlesztésére is. Ez világosan rávilágít a tőkés termelés öncéluságára, a tőkés vállalkozó csak a saját érdekeit tartotta szem előtt, nem pedig az egész országot. A felszaba dulás után egy ideig még a DGT kezén és a Gőring müvek kezén voltak a telepek Azután szovjet-magyar közös vállalat irányította a széntelepeket. A Szovjetunió 1952-ben lemondott részesedéséről s a pécsi bányákat magyar vezetők irányították. /А bunyászás 1782-ben indult meg Vasason/. A felszabadulás után kezdték meg a szélt elepek teljes kihasználását, gépesítését, s nagyarányú fejlesztését. A szocialista országokban és természetesen hazunkban is, a bányászat és a kitermelő ipar méreteit a népgazdasági terv határozza meg s nem a piaci viszonyok, vagy profitszempontok, mint a tőkés országokban. /Marx Károly Közgazd. Tud.Egyetem számára készült jegyzetből/. Bányászati központok a Mecsekben: Komló, Máza, Magyaregregy, Nagymányok, Váralja, Pécs, Pécsbánya-telep, s Hidas, ahol felső miocén lignitet bányásznak. Máza és Nagymányok Tolna megyében van, de a rayonirozás szerint, mivel az bányászati, főleg szénbányászati szempontból indultunk ki, ezeket is a mecseki rayonhoz soroljuk. Az északi rayonhatást úgy vonták össze, hogy az összes bányászati területeket, központokat magába foglalja. Pécs és Dunaújváros közötti kapcsolat mindössze annyiból áll, hogy a pécsvidéki jól kokszolható szenet ott dolgozzák fel. Rayonirozás szerint e két város külön rayonba tartozik./ 26., Kolta János cikkéből./ ./.
