„Cirfandli”: A Mecsek hegység természeti adottságainak gazdasági, földrajzi értékelése (2002) / 758-2002
21. . bizonyos szennyező anyagokat. Ezt a problémát sürgősen meg kell oldani» mert egészségügyi szempontból nem kedvező és nem megengedhető. Nagyobb ipari üzemek létesítmények is használják a talajvizet. Például* Pécsi Kokszmüvek, Pécsi Bőrgyár. A gyárak 8-lo m mélységű durva homokos,agyagos, kavicsos rétegből nyerik a vizet. /6o.,238./ Az ilyen kutak feltárása elég olcsó, tehát nem lehet figyelmen kivül ha ,yni az ilyen kutakat. A plloeén beltengert rétegek szinte köpenyszerüen veszik körül a hegységet. Ez a rétegsor egye helyeken btfizü, sőt állandó kutakat táplál, de azért ha az összeviz tartalmát nézzük nem tekinthető összefüggő, bővizet tartalmazó rétegsornak. Pécstől lo km-re található a Tor&yogói vizmü, amely a permkori homokkőre települt durva-kavicsos pliocén rétegből táplálkozik. A szentlőrinci és Pécs mellék! fúrások már a pliocén rétegek finomabb homokos kifejlődését mutatják. A pogány! források tengeri kifejlődésü finom pliocén homokrétegből táplálkoznak. EZek a források bővizüek, ebből következik, hogy itt egy bővizet tartalmazó pliocén rétegsor található. Ebben még a kutatók sem biztosak, a hozzáfűzött reményeket be fogja-e váltani azt a kutatások és fúrások fogják majd eldönteni. A Tortjogó körqpkl kifejlődött vízhálózatban található fúrások mélysége 15o-2oo m között van, vízhozamuk lőo-Зоо erf között van. Ez a viz ivásra, ipari célokra lkalmas, sőt gyógyításra is használják magas jód tartalma miatt. Ez a viztorülot nyugati és délkeleti irányban fejleszthetők, a fúrások méiyithetők - minden a több viz reményében történik, mert az egyre iparosodó körny knek egyre több vízre van szüksége. /44,, 161-189«/ A szármata rétegsor 5o-loo méter vastagságban fejlődött ki, s ennek mészkő rétegei igen alkalmasak nagyobb mennyiségű Viz tárolására. Legismertebb a I karsztvízzel telített triász mószkőrétcgekkel érintkező szarmata rétegek dél felé dőlve a pliocén rétegek alá süllyedtek. Víztartalmuk aránylag magas. Táplálják* a./ csapadékvíz b./ szokuvónykarsztvizek A Kneifer forrás vizét a Tettye, forrás szökevény karsztvize is táplálja. Pécsvárad felé már a szökevény-karsztvizeknek semmi jelentőségük nincs. A pécsi szarmata területen 23 fúrás tárta fel a vizet. Megállapították, hogy erre a területre már több kutat nem érdemes telepíteni, mert a meglévő kutak vizzőségét veszélyeztetné. Ezek a vizek ivóvizaek is jók, de ipari célra nem használhatók fel, mert igen ma as a karbonát és szulfát tartalmuk változó keraunység a miocén vége felé. A hegység északi részén Magyarbertelendtől Magyaregregyig a szarmata tartalmú rétegek, valamint a homokos, agyagmárgás pliocénrétegek tartalmaznak vizet, elég jelentős mennyiségűt /6o., 242./ A mediterrán rétegekben 1./ agyagmárgás 2. / homoKOs, agyagos rétegokben.meiyek-3. / iajtamészkő ben nek vastagsága 2oo-8oo m között változik, szintén találhatunk jelentős
