„Cirfandli”: A Mecsek hegység természeti adottságainak gazdasági, földrajzi értékelése (2002) / 758-2002
22. — A elapad kkal táplálkozó mediterrán rétegekben lévő ásott kutak hamar ;löregednek, Tehát ak .or megállapíthatjuk, hogy az ilyen rétegekben újabb kutakat ásni nem érdemes, mert mivel hamar kiöregednek nem lehető okot teljesen kihasználni. A kút építésére fordított pénz lehet, hogy meg sem térül például ha túl gyorsan kimerül a kút. Jelentőségük az hogy vizük ipari és ivó célra egyaránt felhasználható, A gyorsan iparosodó Komló vízellátása egyre nagyobb feladat elé állítja vízgazdálkodási szerveinket. A város vízellátásának alappillére, bázisa a Budafa-ílánfa -i völgyben van. Az itt található viz minden szempontból - ivóviz, ipari viz - jól felhasználható. A komlói Kossuth akna járataiban jelentős mennyiségű viz van az alsó liász rétegsorban. Haponta körűibőlil looo a* viz jön fel,4 de ez lírásra nem alkalmas, sőt Ipari célokra sem mindig használható fel. /60., 244,/ A jövőben a komlói bányák fejlődésével, feltárásával egyre több viz feltárása várható, mely a város vízellátása szempontjából fontos. Komló és környékének vízlevezetője az úgy nevezett Hagycsatorna. Ha a Hagycsatornába a föld alatt átjutott vizet tovább lehetne adni, az 5 km-os vezetéken Magyarszékre, az ott már megépített nyomóberendezéseknek, akkor az itt kitermelt vizienergiát a viz továbbítására lehetne használni. Ez a hasznoltási mód igen egyszerű enne, s megoldaná Komló ipari viz kérdését. Ugyaninnen a vizet Pécs városába is be lehetne vezetni, ennek a tárolója a Vizfő közeli szomszédságában lenne. Ennél a tervnél azonban feltétlen figyelembe kell venni azt, hogy a hegységnek ez az oldala karsztos mészkőből áll s ez kismértékben elnyelné a vizet. A terv megvalósításánál először meg kellene vizsgálni azt, hogy mileyen a mészkő alsó rétegeinek helyzete, hogy lehet-e itt vizet tárolni, vagy milyen mértékben nyeli a mészkő a vizet. Pécsre a vizfői forrástól két utón is lehetne a vizot vezetni. 1. / Remetéről felé, ahol problémát csak a viz felnyomása jelentene a nyeregbe. A nyeregtől már a gravitációs erőnek engedelmeskedve szépen lejutna a viz a pécsi síkságra. Itt még nyomáscsökkentő berendezéseket kellene alkalmazni. 2. / A másik útirány: Vizfő - Sárkányszakadék - Szuhadó völgyén lévő nyergen keresztül - Égervölgy - Magyarürögi völgyön keresztül érkezne a pécsi síkságra. Ennél a tervnél mivel kisebb a szükséges emelő magasság és a vízválasztó gerinc alkalmas arra, hogy kisebb méretű tárna segítségével és alacsonyabb emelőmagassággal jussun. át a vízválasztón. Érdekes kérdés az, hogy nem volna-e érdemes a déli hegyoldalon lévő természetes viz sebességét energiatermelésre felhasználni. Az Így nyert energiát felhasználni a nyeregre való feinyomáshoz, mely fedezéé annak egyrószét.