Dr. Penksza Károly: A Körös-menti szentély jellegű holtmedrek botanikai vizsgálata (1998) / 0757-2002

A cönológiai felvételek elkészítésekor részben Braun-Blanquet (1964) módszerét követtük, de az egyes fajok bontási értékeit %-ban adtuk meg. A felvételeket viszont nem különálló kvadrátokban készítettük, hanem úgynevezett transzszekt, érintkező kvadrátok módszerével (Whittaker 1975, Krebb 1983). A transzszektben 2x2 m-es mintanégyzeteket alkalmaztunk. Kohler (1978) a folyóvizek "cönológiai", de még inkább a vegetáció jellemzésére kidolgozott módszerei között is alkalmazza a transzszekt módszert Kohler (1978) Kohler et al (1989) a folyóvizek növényzetének jellemzésére, mely tavak vagy holtágak esetében is alkalmazható. Kohler (1978) elveti a Braun-Blaunquet-féle (1964), ill. Tüxen-féle (1937) felfogást és új típusú vegetációelemzést vezet be. Részben teszi ezt azért, mert véleménye szerint a vízi környezetben nem alkalmazhatók a szárazföldi viszonyoknál bevált véletlenszerű mintavételi helykijelölések és felvételezések. Kohler (1978) a teljes terület növényzetét feljegyzi, és gyakorisági értékekkel látja el 1-5-ös skálán. A gyakorisági skála a következő: 1: nagyon ritka 2: ritka 3: előfordul 4: gyakori 5: nagyon gyakori. A folyó, patak vagy holtág területét több szakaszra bontva értékeli. Ezek a szakaszok maximum 500-700 m hosszúak. Az egyszerűnek tűnő beosztás ellenére a kapott értékek alkalmasak az egyes folyóvizek vizsgálatára. Részben a folyóvíz teljes hosszában mutatkozó növényzeti változások elemzésére, és az egyes szakaszok növényzetének, évek múlva bekövetkező változásainak jellemzésére (Kohler 1978, Kohler et al. 1989). E módszer szerint is felvételeztük a holtmedreket. A módszer statisztikai feldolgozásra is támpontot ad. A jelen helyzet viszont nem alkalmas arra, hogy az egységként tekintett vízfolyás különböző szakaszait vessük össze. Érdemes az egyes holtmedrek növényzetét külön értékelve későbbi összehasonlító vizsgálattal feldolgozni. Kohler (1978) arra is igyekszik tanácsot adni, hogy a különböző növényfajok, fajcsoportok mely szennyezettségi szint mellett fordulnak elő, de a jelen helyzetben nincs értelme az egyöntetűen eutrófhak tekintett holtmedrek vízminősége között különbséget tenni. Az Igazgatóság által rendelkezésünkre bocsátott EOV 1:10000, 1:50000 és 1:100000 méretarányú topográfiai alaptérképeket használtunk. A fajnevek Simon (1992) -6-