Pete Ildikó: Tiszaföldvár helytörténete a helvét hitvallás elfogadásától… (Tiszaföldvár, 1995) / 0745-1999

- 20 c/ Az úrbérrendezés hatása a település életére Az 1728. évi összeírás elmondja, hogy a szolnoki Tiszatáj semelyik falujában nem voltak a jobbágyok fundusai, házhelyei telkekre osztva, hanem ha valaki bárhol házhelyet szerzett, arra nádból, sárból tapasztott házát, kunyhóját megépíthette. / 63 / Az új betelepülők szabad foglalással vették birtokba a földet. E birtokbavétel a gyep feltörésével járt. Nem trágyáztak, 2-3 év múlva új helyen törték fel a földet. A foglalt terület nagyságát csak a jobbágy munkabírása és a rendelkezésére álló igaerő szabta meg. A jobbágybirtok átlagos terjedelme 4 kishold volt. 1730/40 táján tértek át a Tiszatáj nagyobb részén a földek időszakos, rendszeres újrakiosztáson alapuló, földközösségi gazdálkodásra. A kiosztott földterület az igaerőtől függött. A földközösség jobbáqytársadalm

a az alábbi képet mutatta: 6 ökrös : egész ekés gazda 4 ökrös : 2/3 ekés "cimborás" 2 ökrös : 1/3 ekés "cimborás" gyalog (igátlan) kinek háza,földje van földes vagy föld nélküli,házas vagy házatlan zsellér ; /64 / 177o-re sok helyen (a falvak felében ) áttértek az egyéni földbirtoklás rendszerére az újraosztásos földközösségről.