Pete Ildikó: Tiszaföldvár helytörténete a helvét hitvallás elfogadásától… (Tiszaföldvár, 1995) / 0745-1999

- 21 Újraosztásos földközössé

g maradt: T.földvár, Alattyán, Nagyiván, T.abad, T.bő, T.igar, T.örs, T.roff, T.szalók, T.szentimre, T.szöllős, T.Szt.Miklós Egyéni földhasznála

t : tanyarendsze

r: Mezőtúr szabályos tele

k: Szolnok, T.püspöki ekéstele

k: Cibakháza, Nagyrév, T.inoka, T.sas, Dévaványa, Kenderes, T.ug, Vezseny, Nagykörű, Kőtelek, T.várkony / 65/ A földbirtokosok az úrbérrendezés előtt a szabályos telekrendszert tartották a jobbágyföldek legmodernebb birtoklási formájának. Az erőltetett telkesítéssel az egyébként a földközösség által fel nem vállalt rosszabb földeket is hasznosítani tudták. Majorságot létesítettek, de általában nem ők gazdálkodtak rajtuk, hanem bérbe adták a jobbágyaiknak. A Tisza áradása miatt a szolnoki Tiszatájon szűkösek voltak a földek a lakossághoz képest. Az áradásos talaj nagyobb igaerőt, több munkát kívánt meg, mint az északabbi (hevesi) föld. A nagyhatárú tiszatáji falvakban emiatt a parasztok óvakodtak nagyobb területet bekapcsolni a művelésbe. Ahol mód volt rá - így T.földváron is -, ott 177o-ben bevezették a háromnyomásos gazdálkodást. / 66/ Az úrbérrendezéssel Heves és Külső-Szolnok vármegyében megbízott Brunszvik Antal udvari tanácsos 1770 április elsején kezdte meg működését.