Pete Ildikó: Tiszaföldvár helytörténete a helvét hitvallás elfogadásától… (Tiszaföldvár, 1995) / 0745-1999

- 11 ­A település birtokosának, Podmaniczky János birtokpolitiká­jának köszönhetően T.földvár egyre gyarapodott. Az 1786-os népszámláláskor a lakosságszám 2ol7 fő volt. /26/ (Cibakházán ekkor 1486.) A XVIII-XIX. sz. fordulójára vonatkozóan a református egyház anyakönyvei megközelítően pontos adatokkal szolgálnak, mivel szerepelnek az anyakönyvekben az evangélikusok és a görög óhitűek is, a katolikusok száma pedig ekkor még elenyésző. Ennek alapján a becsült lakosságszám a századfordulón kb.2455 fő. /27/ 1828-ban 3349 főt számoltak, 1832-ben 2962-t. /28/ A nagy­arányú csökkenés valószínű okai között szerepel az 1831-es kolerajárvány is. (Erről bővebben a IV.3.a pontban írok.) Ezután újra állandó növekedés figyelhető meg. Ez a természetes szaporulat és a XIX. sz. 2. felétől kezdődő nagyarányú kato­likus bevándorlásnak a következménye. A tárgyalt korszak végén a becsült lakosságszám 11970 fő. / 7. sz. melléklet / (Cibakháza lakosainak száma 1941-ben 5392 fő.) /29/ T.földváron az átlagos évi gyarapodás 1786 és 1938 között 65 fő volt. Ugyanakkor 1721-1930 között a természetes szaporu­lat 1054, a tényleges 1745. A kettő különbsége a "vándorlási különbözet": 1745 - 1054 = 691. /30/ A " vándorlási különbö­zetiből eredő évi gyarapodás tehát nagyobb volt, mint 152 év átlaga! Lásd a hibaiga­z.ítót, hátul!

Next

/
Oldalképek
Tartalom