Pete Ildikó: Tiszaföldvár helytörténete a helvét hitvallás elfogadásától… (Tiszaföldvár, 1995) / 0745-1999

- 12 III.Tiszaföldvár életét meghatározó fontosabb események és tényezők a tárgyalt időszakban 1. Tiszaföldvár az 172o-as újratelepülésig Az újkőkori körös-kultúra és a korarézkori tiszapolgári kultúra nyomairól maradtak fenn régészeti emlékek. (1.4. pontban bővebben) A település Árpád-kori és Anjou-kori állapotáról, egyáltalán létezéséről nem tudunk. Egy Zsigmond-kori oklevél említ 1405-ben egy "Feldwar" nevü települést, melyet Mályusz Elemér Külső-Szolnok megyeinek mond. /31/ /8. sz. melléklet / ( Ezt az évszámot Kiss Lajos is átvette. / 32/ 1467-ben T.földvár, Martfű és Eszegény a dunaföldvári apátság birtoka volt, s a váci egyházmegyéhez tartozott. /33/ A szolnoki vár török kézre kerülése után (1552) a török hódoltság része lett Földvár. Bél Mátyás szerint "Egykor török végvár volt itt, vízzel övezett kettős árokkal, mindkét árok mély, meredek mederben./34/ Chobot szerint 1556-ban I. Ferdinánd a falut Földváry Istvánnak és Ocharovics Dömének adományozta. /35/ Ennek ellentmondani látszik I. Ferdinánd 1564-ben adott oklevele, melyben Olcsárovics Demeter és Földváry István mint lehetséges bitorlók említtetnek. / 9. sz. melléklet / /36/ Kisebb birtokosok is szereztek birtokjogot, de ezek közül sokan nem is látták "birtokaikat"; az igazi használók a tö-