Mucsi János: A Hajnóczy-barlang terápiás hatékonyságának vizsgálata (1998) / 721-1998
- 5 -Hatásmechanizmusuk ismerete azonban feltétlenül szükséges. A hatótényezők közül a legfontosabbnak a barlangok jellegzetes mikroklímáját tekinthetik. /VII. táblázat/ Az asztmás és a krónikus bronchitiszes betegek kezelésében terápiás hatásúnak bizonyult legtöbb barlang a hüvösérzetet keltők csoportjában sorolható. Átlaghőmérsékletük 0,1-12°C között változik. A hőmérséklet ingadozása a nagyobb barlangok belsejében nem több évi í l°C-nál. /6/ A hűvös, hazánkban 10°C-körüli hideg, de tiszta levegő /a Hajnóczy—barlangban átlagosan 8,5°C/ elősegiti a mellékvesekéregből a hidrokortizon mobilizációját és serkenti a szimpatikus idegrendszert is. E két tényező révén a -adrenergiás receptorok funkciói, vagyis az intracellularis adenilcikláz aktivitása, a cAMP képződése növekszik. Mint ismert, ez utóbbi a leghatékonyabb tágitója a hörgőfal simaizomzatának. /27/ Az egyenletesen alacsony hőmérséklet emeli a vér szénsavkötő-képességét és ezáltal mélyebb légzésre serkent. Az egyenletes hűvösnek nyugtató és fárasztó hatása is van, is igy elősegiti a spasztikus bronchiolusok elernyedését. /30/ Az alacsony, de állandóan meglévő légáramlás biztositja, hogy a barlangok levegője kicserélődjön, felfrissüljön. Ha ez a kicserélődés nem túlságosan gyors, akkor nem száritja a barlang levegőjét és nem vezet az aerosol -komponensének csökkenéséhez sem. A néhány cm/s-os légáramlást még a huzatra érzékeny emberek sem érzik meg. A barlangok levegőjének relativ páratartalma megközeliti, sőt akár meg is haladhatja a 100 %-ot /15/, az abszolút páratartalma viszont az alacsony hőmérséklet miatt csak harmada a testhőmérsékleten telitett levegőének A fent emlitett okok miatt megfelelő öltözékben al ig lép fel hideg érzet a barlangban, a testfelületen minimális a párologtatás, a tüdőn keresztül viszont jelentős mennyiségű /15-17 gr/óra/ folyadékot adhat le a szervezet, amely közvetve a légzés kisfoku mélyüléséhez vezet. A magas páratartalom következtében a barlangba kerülő porszemcsékre, pol lenre, mikrobákra a vizpára lecsapódik, un. vizburok képződik rajtuk, s a szennyezőanyagok megnövekedett átmérőjük miatt fokozatosan szedimentálódnak. így egy gyakorlatilag allergén- illetve pormentes kamra képződik. Csak a 0,5-5 um átmérőjű porszemcsék juthatnak el a tüdő mélyebb részeibe, hiszen az ennél kisebbek jelentősebb mozgékonyságuk /Braun-féle molekula mozgás/ következtében a légzőtraktus legfelső részében, már az orrban megtapadnak.
