Szlankó István: Időjárási megfigyelések Tiszaföldváron a XIX. században (Tiszaföldvár) / 0713-1998

- 11 tüstént másik állott elő - 9-ik Xbertől (december Sz.I.) 84o. Martzius 19-ik napjáig - a hverő Juhok is mindég állandóul szénát ettek, néha potsikoltak. A Tavasz és nyár szerfelett százaz és meleg - mely miatt minden némü gabona , különösen taaaszi szűken termett - Széna is igen kevés volt s nem is lehetett mindenütt a gyepen kaszálni - Augustus közepén jő esső volt - s utánna lehetett szántani - de Septem ber közepéig esső nem lévén , csak ezen Hónap végén lehetett vetni - egész October kevés csendes kis essőkkel menvén el igen alkalmatos volt a szántásra és vetésre - annyira hogy egy hétre a buza az elvetés után ki kelvén - a Hónap végére mindenütt nagyon szép volt az őszi vetés. Bor is kevés lett, a nagy melegség le aszalván érés előtt a szőllő szemeket - de kiváltt a Julius utolsó napja estvéjén volt nagy jég miatt mely a Szőllős kerteken jővén kérsztül - nagyobb részét el verte. Kevés megy és cseresznye, meg kevesebb szilva termett - Őszi alma és körtvély átaljában semmi sem. A Septemberlessőzések után igen szép de gyenge mező lett de a melyet a Novemberi derek hamar megemésztvén a nagy Jószág rajta nem soká élhetett. 1842. A hó már 16-ik Novemberbe le esett, ezután a juh is többnyire takarmányt ett, a tél hosszú a tavasz hideg volt - a Szűken termett takarmány miatt igen drága volt a takarmány az Octoberi kedvező idő meg nevelvén az Őszi életet - a tavaszon is kedvezően nevekedett, - de a tavaszi igen silány lett minthogy oly száraz Esztendő mint a mostani,- ember emlékezetre kevés volt. Későbbi essőzés után tengeri közép termés lett, bor bőven termett - gyümölcs is volt elég - de a tavaszi vetés