Eszesné Hevesi Szilvia: A tiszaföldvári Városi Könyvtár története (Tiszaföldvár, 1995) / 0704-1998

könyvek kiadására és bevételére kellett fordítania. A könyvek és lapok sérülése esetén bírságokat szabtak ki. Az így befolyt összegeket a könyvtár gyarapítására fordították. Több újságot is járattak: A Hon, Ellenőr, Üstökös, Országvilág, Gazdasági lapok, Politikai újdonságok. />/ 2.1.3. A falu belterületén lSS9-ben jött létre a „Függetlenségi és 48-as Olvasókör". A kör első könyvállományában Petőfi, Boros Mihály, Jókai könyvek domináltak. , i Sok jó könyvet, gyakran vásároltak. A kilencszázas években bevonult a ponyva, a füzetes regény is. Több értékes könyvet kaptak ajándékba. Kezdeményező szerepet vitt a helyi politikai életben. Tevékeny részt vett a község kulturális és társadalmi életében is. Segítette a Kossuth-szobor elkészítését, tartaléktőkéjét kiadta - kölcsönképpen megszorult tagjainak, a világháború kitörésekor segélyt utalt ki a hadbavonultak családtagjainak megsegítésére. /6/ 2.1.4. A Tiszaföltlvári Ipartestület 1924-ben alakult meg. ,.Ii hely ;i munka otthona, a munka utáni pihenés, a kellemes szórakozás, az önművelődés barátságos helye" - írják az 1924. február 5-én kelt jegyzőkönyvben. Többféle hírlapot rendeltek: Pesti-Hírlap, Jász Nagykun-Szolnok megyei Lapok, Hangya, Budapesti Közlöny. Hetente tartottak hivatalos órákat könyvek kölcsönzönzésére. 1925. végén létrehoztak egy „Könyvtár-alap"-ot, melynek betétkönyvében akkor 238.910 korona volt. Határidőn túl kinnt lévő könyvek után bírságot róttak ki, s a pénzzel tartozók neveit kifüggesztették a könyvtár ablakára. Egy 1926-os jelentés alapján 400 kötet könyvük volt különböző szerzőktől és ezeken kívül voltak régi képeslapok. A háború alatt az ipartestület úgyszólván teljesen tönkrement, az orosz haderők a székház minden helyiségét istállónak használták. Ili 9