Eszesné Hevesi Szilvia: A tiszaföldvári Városi Könyvtár története (Tiszaföldvár, 1995) / 0704-1998

Az említetteken kívül több más egylet, kör is rendelkezett saját könyvtárral. Közös jellemzőik voltak: ismeretterjesztő előadásokat szerveztek, kártyáztak, sakkoztak. Bálakat, ünnepségeket rendeztek. Minden körben volt olvasóterem vagy sarok, ahol nemcsak olvashattak, hanem kölcsönözhettek is. Könyvtáraikban általában 200-300 kötet volt, melynek legnagyobb része szépirodalmi mű. A könyvek többsége a 11. világháborúban elpusztult. 3. A KÖZSÉGI KÖNYVTÁR MEGALAKULÁSA 3.1. Műkődési feltételek 3.1.1. A könyvtár helyisége, berendezésé, felszereltsége A könyvtár 1952. január 1-én nyitotta meg kapuját a Művelődési Otthon egyik helyiségében, amely korábban az ipartestület Székháza volt. A megyei könyvtár támogatásával 400-500 kötettel indult. Felszerelése 3 db hosszú asztalból, 1 db könyvespolcból és az Ipartestülettől örökölt 1 db pohárszékből, valamint 1-2 székből állt. A fűtést a könyvtáros saját tüzelőjéből oldotta meg. 1957-ben a könyvtár új helyiséget kapott a Művelődési Ház épületén belül 56 m2 alapterülettel. Megnyitása 1957. november 7-re esett. Berendezése gyarapodott. A régi szekrények helyére új könytári polcok kerültek, de az állomány növekedésével ez is kevésnek bizonyult. A tüzelést egy cserépkályha segítségével oldották meg. 1960-ban bonyolították le a helység átalakítását (ajtó megszüntetése, festés, mázolás). 1965-ben a Községi Tanács egy nagyobb összeget fordított a polcfelület növelésére. A helyi KTSZ készítette el a vasállványokat. Egy évvel később a Művelődési ház igényt tartott a könyvtár által használt területre és egy másik, nagyobb alapterületű, de olvasóterem nélküli helyiséget ajánlott fel. 10