Dr. Gonda Sándor: Babonák és kuruzslások a Tiszazugban / 0687-1998

előadások révén mód és lehelőség adódott, hogy emeljük a falu kulturáját s sok homályos dologra a tudomány fáklyájával fényt tudtunk vetíteni még a tanyán lakó egyszerű ember számára is, mert felkerestük a tanyasi iskolákban is a tanulni s haladni akaró tanyasi embereket s ott bizonyítottuk be nekik, hogy nincs az állatorvoslásbau sem abübájosság* és »babona®, hanem minden »miértnek* meg van a maga »azérlja«. Örömmel láttam magam is, hogy ezen a vidéken az u. n. »Tiszazugban« vagy • Tiszaszögben* szinte megszűnt a babona és a kuruzslás. Az utóbbi nehéz esztendőkben azt kell tapasztalnom, hogy az állattulajdonosok jó része a maga szegénységében, de a lerongyoltságában is büszke magyar gazda >csakazértis« megmutatja, hogy igenis ezeket a nehéz időket is át fogja tudni élni, mert lemondva minden igényéről, maga termeli meg magának az élelmet, „ maga csinálja meg az elromlott gazdasági szerszámait és ha családja közül valaki, avagy valamelyik állatja megbetegszik, legelőször csak azért nem megy orvoshoz, vagy állatorvoshoz, mert a maga szerénységében nem akar »sem doktort, sem patikát hitelbe*. így aztán bizony amidőn még sokszor a járhatatlan utak miatt is el van vágva a világtól a bajba jutott tanyasi ember, egyik szomszédtól a másikhoz megy egy kis »jó lanácsért« s a már félretett «házi- ' szerek* ismét előkerülnek a »sublótfiából« s a »jó öregek« csaknem elfelejtett módszerével ismét^»gyógyitanak« ők maguk, vagy a kuruzslók. A magyar embernek eléggé nem becsülhető jó tulajdonsága az, hogy szeleli az állatait, dc fi