Buschmann Ferenc: Lepkegyűjtés a Jászságban / 0641-1996

3 egyfajta kedvtelés kielégítésével állunk szembe, hanem kutatásról beszélhetünk. A tervszerűen végzett gyűjtéseknek jól körülhatárolható céljai vannak,esetemben ez anyit jelentett,Hogy Jászberény kö rnyékének lepkefaunáját kikutassam. A lepkegyüjtés tehát ha túllép az öncélú tevékenységen és kutatási célokat szolgál, bonyolult tudományos munka. Tul azon hogy megfogjuk, megöljük, preparáljuk és gyűjteménybe helyezzük az adott területről származó lepkéket /ezeket nevezzük bizoQ/itó példányoknak,meg kell tudnunk, hány faj él ott,mióta és milyen életfeltételek között,továbbá milyen gyakoriak,-stb. Pl;egyedszámi előfordulás megfigyelés utján. Ehez meg kell ismerni a vizsgált élőhelyek talajtani viszonyait, növényboritottságát vagyis általában véve a növényzetet,továbbá a klimatikus tényezőket,mult és jelen függvényében. Egy bizonyos terület lepkefaunája ugyanis nagymértékben függ az előbb emiitettektől. A lepkék élete tudvalevő,hogy a növényekhez kötött. Csak kevés azon fajok,száma,amelyek más életmódot folytatnak,pl;raktári kártevők^ ruhamoly és egyebek. Egy-egy terület növényzete,annak összetétele -tehát flórája és vegetációja,pedig nemcsak a talajok milyenségéből és'minőségéből,hanem a társulások történeti eredetéből származóan is változatos és változó. A növényzet kialakulásába emellett, sőt elsősorban!a klimatikus környezet is nagy szerepet játszik 4 De nem csak a makroklima,hanem a helyi mező- és mikroklíma is. Napjainkban pedig az ember tájformáló és átalakító tevékenysége,vagyis az úgynevezett antropogén hatások ugyancsak döntő fontosságúak. Mindezek mellett sokszor a napi időjárási körülmények figyelmen t kívül hagyásával gyakran kell a terepen gyűjtőmunkát végezni. Azaz adatokat szerezni. Az alapvető szempont tehát i tt is az,hogy minden körülményt figyelembe kell venni, é3 mindent együttesen kell mérlegelni.