Buschmann Ferenc: Lepkegyűjtés a Jászságban / 0641-1996

4 Csak valamenyi élőhelyi adottság és sajátosság ismeretében lehet vizsgálat tárgyává tenni a kutatott terület lepkefaunáját,és csak ezután vonhatunk le fenntartás nélkül következtetéseket ami a vizsgált élőhelyek társulási viszonyaival összefüggenek. Mint az elmondottakból kitűnhetett,ez a tevé&enység koránt sem merül ki az egyszerű értelemben vett gyűjtések végzésével. Tudjuk,hogy sem a növény sem az állatfajok nem tegnap jöttek létre a természet csodamühelyében,hanem rendkívül hosszú fejlődési folyamatok eredményeképpen váltak olyanokká,amilyeneknek ma láthatjuk egyes tagjaikat. Ez a fejlődés szakaszos,egyben ritmusos volt, 4 az éghajlati tényezők térben és időbeni változásainak megfelelően. Uj állat és növényfajok jelentek meg,illetve haltak ki,vagy költöztek más vidékekre,-oda is,vissza is- stb.Hogy ez mit jelent a helyi ^ep^rilLC

^a^esetében,arra majd a későbbiekben térek ki. Ha a mai lepkefaunát állatföldrajzi okológiai szempontok alapján értékelni szándékozzuk,onnan kell kiindulnunk,amikor a természeti környezeti összhatások már közel hasonlatosak voltak a maihoz. Nem látszik feleslegesnek annak megemlítése,hogy a pleisztocéni ritmusos éghajlati változások szükség és törvényszerű következménye az lett,hogy csak azok a növényele és állatok élték át ezeket a változásokat, amelyek az éghqjLat jelentősebb fokú romlásai,tehát a javaglaciálisok idején is megtalálták még a nekik életlehetőséget adó biotópot.Leginkább még a mikroklímában élő fűféle növények és a hozzákapcsolódó állattársulások egyrésze élték tul hegyben az éleidre kedvezőtlen zord időjárás-fázisokat,-a dombságok és hegységek könyen felmelegedő,délies,dolomitos lejtőin. A felmelegedési szakaszokban azután ezekről a menedékhelyekről,vagyis refugiumókból indult meg a síkságok újbóli benépesülése. A többiek délebbre húzódtak le vagy kipusztultak.