Buschmann Ferenc: Lepkegyűjtés a Jászságban / 0641-1996

20 2./A második csoportba a lombfogyasztó fajok tartoznak, /) n Q

/ 3./A harmadik társulat'kevés fajt,de jellegzetes életmódúdat foglal magába.A szubmediterrán lejtő és lösz—sztyepppi illetve a turano-eremiai szikespusztai lepkefajokat. 4./Ebbe a csoportba tulajdonképpen nagyon különböző komponensek kerülnek tárgyalásra;a jobbára pontusi-psammofil homoki,valamint az e területről előkerült boreális adventiv elemek. 5./A területen megnyilvánuló matrikumi hatások értékelése,vagyis azoknak aefe^éknak az értékelése ,melyek a területnek nem őslakosai,hanem szórványos megjelenésű hegyvidékiek. 6./Az utolsó társaság pedig a vándor és terjeszkedő fajoké. Az első csoportosításba hét komponens került összevonásra,melyeknek közös jellemvonásul: a nedvességigényesség.Ezeket vegyük sorra. A feltöltődési eredetű,vagyis arundifil komponens jellegzetes fajai széles skálát képviselnek.A terület legősibb,tulajdonképpen még a pliocéníPelemei közé tartoznak, amihez az óholoeéni süllyedéseket követő újbóli feltöltődés-folyamatok megfelelő,és egészen a közelmúltig bő életteret biztositottak.LIa sem ritkák,a Zagyva menti gyűjtőhelyeimen gyakoriak is.A nagy gyékény és nádi bagoly, a barna és a keskenyszárnyú,valamint a sárga lápi,továbbá a mocsári dudvabagoly lepke,a lápi apró-araszoló és még több faj tartozik ide. Szek a fajok tapasztalataim szerint az évenkénti repülési időszakaikban általában egyenletes példányszámban mozognak. A nedvességigényes fajok másik nagy csoportját a Hygrofil elemek alkotják.Mint azt már részleteztem,a Zagyva a megváltozott lefolyási körülményekben igen nagy területet tartott elmocsarasitva.Habár ezekből mára senmi sem maradt,nyomait a mélyedések és rétmaradványok, valamint a Zagyva menti vegetációk őrzik,sajnos egyre fakuló emlékként.Ennek megfelelően az ehez kapcsolódó lepkefajok is széle-