Buschmann Ferenc: Lepkegyűjtés a Jászságban / 0641-1996

19 elenyésző,de esek egyébként is adventiv eleinek,melyek a homoki fenyő telepítésekkel némi montán színezetet hoztak magukkal,és alkalmazkodni voltak képesek.Ezek a fajok egyébként hasonló okokból,ma már osszágszerte elterjedtek.Az összfaunábdl szinte csak az Eurázsia alpin és a szubmediterrán molyhostőlgyes elemek hiányoznak.Érthetően,mert mig az előbbiek az ökológiai és egyébb elterjedési határaik miatt nem is fordulhatnak elő,utóbbiak pedig az alföldi molj'hostSlgy előfordulás miatt csak egyes szinte izolált területrészekre szorítkoznak .Egy etlen kivétel a Spudaea ruticilla nevü koratavaszi bagolylepke,melyet az elsőszámú gyűjtőhelyemen fogtam 1979. Ápr.3-án,valóé szinüleg a gödöllői dombvidék tölgyeseiből jutott el idáig. A kulturterületekre különösen alföldi viszonylatban jellemző közönségei euroszibiriai és nyugat-paléarctikus fajok melett döntően a nedvesebb élőhelyeket előnybe részesítő elemek vannak túlsúlyban. Nyilvánvaló az összefüggés;hogy az egykori Zagyva-birodalom megszűnését követően és a másodlagos szikesedési folyamatokicai párhuzamosan egyre nagyobbá vélt a kultura uralma.így lényeges különbségek, mely a fauna-összetételt döntően megváltoztatta volna nem alakultak ki.Az élőhelyek egyöntetűen^általánosan leszükültek,melyeket a felszíni florisztikai résznél taglaltam. Mindezen tényezők előrebocsátásával és figyelembevételével vizsgáljuk meg tehát a terület nagylepkefaunáját,részint követve Varga-j ( 1964-es faunakomponensenkénti felosztásába növényzeti résznél érintett területrészenkénti átcsoportosítás függvényében. l./Ebbe a csoportba vontam össze mindazokat az elsősorban nádas-sasos és vízparti növényzetekhez kötött arundyfil,hygrofil,altoherbosa mesofil és liget láperdei euroszibiriai,továbbá a sibilla areatipusu lepkefajokat,melyek az alapfauna túlnyomó többségét alkotják, és közös jellemzőjük a nagyfokú nedvességigényesség.