Kalóz Sándor: Tájak – Korok – Múzeumok: Tiszaföldvár látnivalói (1996) / 639-1996

4.

A Jász-Kunság török uralom alóli felszabadulása idején, az l68o-as években, ismét elpusztul a falu. Lakói csak a 9o-es évek végén szállingóznak vissza. Uj földesurai gr. Porgách Simon és Bertóti István , szolnoki várkapitányok nem sokáig élvezhették itteni birtokaik jövedelmét. A Rákóczi-szabadságharc i(v> ь

dején az egész Kunságot^felégették a császári zsoldban harcoló rácok. Heves- és Külső Szolnok vármegye 1711-ben igy csak mint kiterjedt, lakatlan pusztáért fizette meg a kincstárnak a Tiszaiöldvárért járó ius armoriumot.

Ezzel le is zárul Tiszaföldvár történetének soksok hányattatással, pusztulással terhes első 25o éve A békésebb élet feltételeit megteremtő szatmári béke után csak 1722-ben érkezik 23 református család Heves megyéből, Karcagról, Kisújszállásról és Kunmadarasról. 17e8’-tol, amikor a község^báró aszódi Poáma-Z2

I

niczky család tulajdonába kerül újabb evangélikus

magyar és tót jobbágyok jönnek.

i*

A sokfelől érkező uj lakókat csak a mélyen gyöke rező protestáns hitük köti össze. Pöldesűrűk• ugyan luteránus mégis támogatja, még anyagiakkal is,nemcsak az evangélikusok, hanem a reformátusok szabad

Оч uiW***

vallásgyakorlását ső t'Jtemplomépitését is. Jól tudja, hogy a jobbágyok helybenmaradásának ez az egyet-Jt

len biztositéka