Tisza-Földvár község elöljáróságainak jelentése (Tiszaföldvár, 1893) / 0620-1995

- 8 ­.joggal is rendelkező település volt , de később a jobb helyi és hel y­zetienergiákkal rendelkező Tiszaföldvár túlfejlőd te . Ma /1970-es ­1980-as évek/ úgy tetszik, hogy Cibakháza korszerűsödése halad dina­mikusabban; pl. Cibakházán hamarabb épültek emeletes házak,mint Tisza­földváron; hamarabb volt hidroglóbusz. A XIX.században só-elosztó hely volt, árvizmentesitési kirendeltsége volt és ven. Érdekes: akkor /XIX.század/a vásártartás joga nagyon fontos volt, ma pedig 1967/68-ban nincsenek vásárok Tiszaföldváron, csak hetipiacok. Az is igaz, hogy sokhelyt Magyarországon a megszüntetett vásárokat újraélesztik, változatosak, érdekesek...Tiszaföldváron minden vásár­térszerii helyet beépítettek, csak heti két piac ven, s valószínűleg lesz is sokáig, mert az láz- és vágyálom lett,fantazmagória, hogy "majd" a termelőszövetkezetek termelnek mindent:palántát, vetőmagot, retket, tormát, spenótot, kaport, virágot, dinnyét,stb., s "majd" el­látják "mindennel"a legkisebb községet is !Nos, látjuk az áru nélkül maradt, kihaló törpe községeinket; elegendő elővenni a Magyar S-^atisz tikai Intézet évkönyveit harminc évre visszamenőleg,s megállapítható "sine ira et studiö" a törpe-, kis-, középközségek és nagyon sok nagyközség lakosságának a fogyása, az esztelen városba való vándor­lás. Orvos talán már a XIX.században, a század elején volt, mérnök is, erre van írásbeli adatunk; gyógyszertár csak 1871-től. De 1870­ben 15 kocsma van és három kávézó./:Az első gyógyszertári épület visszaemlékezések szerint a mai Bajcsy-Zsilinszky utcában volt, az emeletes Gálik-féle ház helyén, vagy mellett, az általános iskolával szemben. Az emeletes Gálik-féle házban - alapos átalakítás után ­a Tiszaföldvári ÁFÉSz Keménypapiros Feldolgozó Üzeme van, hétköznapi nyelven:Dobozüzem. Ez az emeletes ház eredetileg a "szükséghombár" magtára volt,majd 1967/68-ban a földszinten ? az utca felé a TITÁSZ­kirendeltség és a Szolnok Megyei Temetkezési Vállalat Tiszaföldvári üzlete. Később a TITÁSZ-üzletből lakást csináltak:egy pedagógus há­zaspár lakott az üzletszerű épületrészben. Később kiköltöztették a temetkezési üzletet is és az egész épület a maga "doboz" alakjá­val reprezentálja a "dobozüzemet" is. 1872.: padló.járdák épülnek. Olcsó volt a fenyőfa, hatalmas tutajo­kon úsztatták le Máramarosból, itt megvásárolták, hosszában felfű­részeltették pallókká, s a "deszkapallókból" lettek a pallójárdák. Hogy hogyan erősítették le a talajba, azt nem tudtam kikutatni. 1888-tól 1893-ig a kéziratot készítő elöljáróság munkáját olvas­hatjuk , szerényked|sáben is büszke felsorolásban a 14.laptol tenden­ciózus összehasonlítást téve az előttük történtekkel.Elfeléjtik,hogy a XVIII.századi és XIX.század eleji rész még a feudalizmus történe­te,amelyben 8 reformkorszaknak csak kis hullámai érkeznek lé, vagy realizálódnak Tiszaföldváron, míg a Kiegyezés után 8 tőkés fejlőgés alaposan meggyorsult a Kiegyezés minden hibája, tökéletlensége mellett ié. 1888-tó l korszerű és rendkívüli haladást jelentő a kórház,köves út, tégla járdák . Utóbb iákhoz előbb tég^ljgyár kellett. Még mindig le­het találni Tiszaföldváron B sl 0gh Lázi /Lázár/-féle jelzésű, kézzel vert téglákat a régi téglajárdákban,a régi épületek bontásakor. Fontos volt közegészségügyi szempontból az ártézi kút fúrása, az el­ső , ajritimajd hamarosan követ a többi ártézi kútSzámszeruen majdnem 100. A régi Piactér-i közkutat/:A Községháza és a régi,megszűnt für­dő között/ 1893-ban kezdik fúrni,,1894, 7ben lett készen. De a kül­területen tmár 1890-ben épült közkút - Czénhalom /Ozényhalanak is mondják, írják/ területén 180 méteres talpmélységgel./:Dr Urbancsek János/szerk./:"Magyarország mélyfúrású kútjainak katasztere".IX.kö­tet Az I. és II. kötet kiegészítése az 1825-től 1961-ig létesített,

Next

/
Oldalképek
Tartalom