Tisza-Földvár község elöljáróságainak jelentése (Tiszaföldvár, 1893) / 0620-1995

- 9 de nem közölt kutakról.Budapest, 1980.578.lap.:/ Több közoktatási jellegű intézmény is létesült. Erre az időre jut az ún. "pusztai iskolák" /:ma:"tanyai iskolák" néven futnak"/ építésének a kezdete. Igen érdekes/és tanulságos, megkérdő jelezhető.../a 16-19.lapokon a pénzügyeket tanulmányozn

i.Alapos és részletes kimutatások ezek, főleg az arányokat érdemes nézni többek között. Az élet bonyolódását, sokrétűvé válását mutatja egy szám:

!893-ban egy év alatt !í! 9767 ügydarab keletkezett t Kolosszális szám: Érdemes összehasonlítani azzal a kéziratos iktatókönyviélévei,amely Tiszaföldvár ügyintézését tartalmazza 1790-től 1815-igj, tehát 25 év ügyintézését ííí/:Mind az eredetije, mind a pontos kézírásos másolata megvan a tiszaföldvári Tiszazugi Földrajzi Mtízeum Adattárában.:/ 1893-ban tehát egy napra ha az ünnepnapokat,szabadnapokat is számítjuk 27 irat megírása, elintézése, vagy el nem intézése jut. Ha levesszük a vasárnapokat, ünnepnapokat /egyházi és nemzeti/,8kkor természetesen jóval több jut. A magántulajdonon alapuló gazdasági rendszerre jellemző, hogy 1893-ban a kis Tiszaföldváron 386 birtokváltozás történt /eladás, örökség/. Minden naptári napra jut valamivel több mint egy birtokváltozás ! Miért fontos és szinte pótolhatatlan érték ez a kis kézirat hibái és a korszakban adott magyar sorskérdésekkel szemben tanúsított apolitikussága ellenére is ?! Azért, mert rengeteg irat ment veszendőbe 1945 körül, több mázsányi tömeg zúzdába került, szétszóródott, szétlopódott. Ezek majdnemhogy örökre elvesztek a kutatás számára, Tiszaföldvár múltjának alapos és részletes megismerése számára: ezért fontos minden "cetli", újságcikk,okmánydarab,levél,stb.,ami előkerül és Tiszaföldvárra vonatkozik. A fenti, részletesebb értékelésemnek eddigi szövegét nagyrészben 1967.év Karácsonyán írtam,akkor gépeltem le a kéziratot is a Tiszazugi Földrajzi Múzeum számára. Most, 1984.március elején újból legépeltem és az eredeti szövegbe több helyen beleszőttem új dolgokat is. Ezeket az új dolgokat,gondolatokat, értékeléseket folytatom most tovább abból az alkalomból, hogy a kézirat minden lapjáról fotomásolatot készített Szlankó István múzeumigazgató,s e fotomásolatok mellé kartotéklapokra én készítettem a magyarázó szövegeket. Nos, ezekből írok ide is néhány dolgot, ahogyan a kartotéklapokon felhasználtam a fenti ismertetésem sok részét is./Az 1867.évi ismertetést most /1984/ több helyen javítottam./ Az eredeti kézirat mérete

:14 centiméter széles, 21,75 centiméter ma^asjerŐsen kopott, kissé gyűrött és piszkos állapotban, a lila tintaírás sok helyen megfakult, vagy teljesen eltűnt, így több helyen értelemszerűen kellett kiegészíteni a gépeléskor. A ma is /1984/látható neoklasszicista-szecessziós községháza 1901/02-ben épült, 1902-ben avatták fel.Eredeti díszítéseit kissé leegyszerűsítve renoválták az épületet az 1970-es évek legvégén,az 1980-as évek legelején. Talán 8 pénzromlás igazolását dokumentálja az a tény, hogy az 1766-ban vásárolt porta és ház /községháza/20.Pengőforintba került, míg 1812-ben ugyanennek a háznak az újraépítése 602.-Ft 47 krajcárba került:kereken harmincszorosa, ha ugyanazon értékekről van szó. Ez utóbbit még pénztörténésszel nem ártana egyszei megvizsgáltatni I A mai /1984/ tanácsháza mellett,annak északi végében van egy földszintes épület,ehhez épült 190l/02-ben az egyemeletes,mai községháza. Valószínűleg ennek a földszintes háznak a helyén volt a XIX. század elején Ferenczy István jegyző házs,s ezt vásárolták meg 1813-ban özvegy Ferenczy Istvánnétól/a néhai jegyző özve-