Tisza-Földvár község elöljáróságainak jelentése (Tiszaföldvár, 1893) / 0620-1995
- 7 néhai tiszaföldvári gimnáziumi hivatalsegéd,aki Őrizte ezt a kéziratot eredetiben, mint családi ereklyét.Tőle kaptuk legépelésre. Az 1834.évi nagy fogadkozás, hogy a tiszaföldvári nemesek a közterheket birtoknagyság szerint viselik közösen a nemtelenekkel együt t szép reformkori felbuzdulás, de nem tudjuk meg a .jelentésből, hogy a közteherviselést jobbágyaik terhére vállalták-e a nemese k, vagy saját terhükre ?! S mint a kézirat 5»lapjáról kiderül:az Ígéret, vállelás megtartása körül sok probléma volt még. Az 1830»évi kolerajárvány idejé n 4 C nap alatt 160 ember halt meg Tiszaröiflv£ron. ivem írnak arrQl~hogy .1802-1806 között Tiszaföldváron himlő ellen öltöttak S Jenner-=rélé öltőanyöggöi. Ennek a fontos orvostörténeti- közegészségügytörténeti adaléknak nyomtatásban való megjelenése csak 1961-ben történt meg./:Communicationes ex Bibliotheca Históriáé Medicae Hungarica 20.kötet,Budapest,1961. 75-80.lap:Dr. Gaál Lajos református paróchuslelkész értekezése:/ "Finoman" jellemzi a kézirat S z abó Mihály kiskirály, zsarnok jegyzőt,akinek a házát 183^-ba n egy év alatt lll nég yszer gyújtották fel a derék tiszaföldvária k."hivatala folytatásában inkább tüzes, mint serény, mutatóbb, mint tselekvő,s nem ritjfcá hatáskörén túllépő " volt. ' " Részletesen ismerteti a kézirat az 1837-ben alapított "szükség hombár"-t /:7-9.1ap.:/az egyik legkorábbi agrárkapitalista tartalmú takarékpénztárat, ahol a pénztőke helyett ga^onatők e /buza és árpa/ szerepel, mert kevés a pénz. A kézirat készítése idejében a régi " szükség magtár" tőkés jellegű részvénytársasággá nőtte ki magát "Polgári társulati alap" néven , amelynek 100 ezer forinton felüli vagyona van már 1893-ban /9.1ap./ 1861.:elkészül az első községi költségvetés ? A polgárosodás és az ebből következő bürokratizálódás egyik jel e,ha nem is első jele, mert j?l. már 1848/49 előtt megjelenik egy részletes rendelet arról, hog,^nogyan lehet íiszaf öld váron házat lebontani; a mai bürokrácia is "tanulhatna" belőle../:Ez utóbbi házlebontást intéző rendelet nem szerepel a kéziratban,de eredetiben megvan Dr. Varga Lajos tiszaföldvári gimnáziumi tanár kézirattárában.:/ Az eredeti kézirat 11. lapján némi kajánsággal kérdezi a jelentés, hogy az első községi adót /2333.-Ft-ot/ milyen "igazságos kulcs" szerint vetették ki, mert "....arról hallgat a krónika." Az 1849 utáni elnyomatás korszaka és a Kiegyezés utáni évek elég gé gyors polgárosodónak nevezhető fejlődést eredményeznek . De nehézség is akad. így pl. az 186|.^évi második községi költségvetést csak o c ítoVíi -r*A A r>ön^o1 o + no VX mi +i'l- Sn » Q n-TTÍ o • Q TN/^ r-\ I-T 1*1 rr-tr n V» -I tt n + n 1 A szolgabírói rendeletre készítik el . vagyis: a pénzügyi-hivatali határ ía^-fegyelem még nem szilárd . Igaz, 1863. a nagy marhavész ideje ! 200 szarvasmarha hullik el Tiszaföldváron, ezért a közsé g 5000.-Ft "inségkölcsön"-t ka p,amire még más kéziratok tanúsága szerint — soKax nivaxicoznaK 5" tiszaföldváriak 1867 után, mert kényelmetlen az inségkölcsön kamatainak a fizetése,de még kényelmetlenebb maga az a gondolat is, hogy ezt az inségkölcsönt egyszer vissza is kell fizetni. Érdekes, hogy az 1863.évi országos aszályról nem ír a jelentés ! /^rettenetes esztendő:/ A heti vásártartás 1866-tól kezdődik.Addi g egy másik,1^46ból származó kézirat szerint a cibakházai vásárra jártak . Ugy tudom, hogy Cibakháza /a XIX.században még Czibakháza/mezővárosi
