Tisza-Földvár község elöljáróságainak jelentése (Tiszaföldvár, 1893) / 0620-1995
- 12 1864.:Második költségvetés,amivel snnyit késlekedett a kényelmes, "Pató Pálos"elöljáróság, hogy végül is a szolgabírónak kellett rájuk írni. Vagyis:akkor még nagyon gyenge lábon állott a hivatali határidő-fegyelem. A költségvetés elkészítése már a polgárosodás jeleként értékelhető,s ennek egyik, ha nem is egyedüli és első jele a bürokratizálód ás volt, bár bürokrácia már volt 1848^49 előtt is. így pl. megjelenik egy részletes rendelet arról, hogy mi minden kell annak csinálni Tiszaföldváron,aki egy házat le akar bontani. A mai bürokrácia is "tanulhatna" belőle, természetesen rendnek kell lenni, a házlebontás annyit is jelent, hogy azután a ház után továbbra nem kell adót fizetni. Ee nem lehetne ezt rövidebben, értelmi sebben ?! /:Ezt a kérdést ma is fel lehet tenni fokozottabban...:/ Érdekes, hogy a jelentés nem szól az 1863.évről:e "Rettenetes esztendőről ,amikor az aszály mindent tönkretett Tiszaföldvár határában és a tiszaföldváriak Nagyvárad térségébe jártak el aratni, hogy legyen valamennyi kenyérrevalójuk.Nagyvárad térségében ti.ott van a Kelet-Magyarországi-szigethegység,s ez felemelkedésre kényszeríti a nyugatias szeleket,s itt kénytelenek a levegőtömegek kiejteni csapadékukat./:Illik ismerni a Kelet-Magyarországi-szigethegység darabjait:Bihar-hegység, Királyerdő, Vigyázó/Vlegyásza/, GyAlui-havasok,Béli-hegység, Erdélyi- £rces-hegység, Réz, Meszes, Bükk....:/ Kiderül, hogy 1876 előtt már három országos vásár tartására volt joguk a tiszaföldváriaknak, mert ekkor /1876/kapják a negyedik országos vásártartási jogot,tehát minden éVicákra jut egy országos vásár. A három első országos vásár tartási jogát 1851 után kaphatták, mert Palugyay még arról ír, hogy nincs országos vásár Tiszaföldváron./ :Ld.ifj.Pelugyay Imre, cs.kir.tanácsos, a Magyar Tudós Társasági levelező tag:"Jász-Kun Kerületek s Külső Szolnok vármegye leírása, Pest, 1854. Keckenast Gusztáv sajátja, Schreiber Alajos betűivel, Pozsony, 1854.397.lap.A "Magyarország történeti,földirati s állami legdjabb leírása" c. sorozat III.kötete.:/ A jelentés szerint 1876-tól az évkönyvekben alig van valami szöveg, többnyire csak az elöljárók neveit lehet ott találni. így kevesebb is az adat. ügy látszik, hogy nemigen volt "krónikás természetű" ember 8 községházán, vagy "Patópálos", kényelmeskedő,pocakot eresztő, pipázgató elöljárók voltak...így csak egy alispáni jelentésből tudjuk meg, hogy milyen foglalkozási! emberek voltak Tiszaföldváron az 1860-as években. Ezeket érdemes összevetni az 1935. évi, mégelőbb az 1927.évi adatokkal és a maiakkal. Mint hiányt itt jegyzem meg: szó sem esik a jelentésben a három település, Csongrád, Kunszentmárton,Tiszaföldvár, közös akciójáról a Duna-Tisza-csatorna tiszai torkolata ügyében. E csatorna kécskei /vagy csongrádi/torkolatáért 1867/68-ban erősen harcoltak eredmény nélkül, a csatorna ma is /1984/várat magára.122 év történetét /1766 - 1888,/rendkivül hiányosan,hézagosan,hogy ne mondjam:tendenciózusan,manipulálva adja elő a kézirat. A kézirat említi, hogy a "nevezetesebb eseményekről" szól.Nos, nézzük meg, hogy mik maradtak ki ?! 1./ Az osztrák örökösödési háború /I741-1748./ és a hétéves háborúban /1756 - 1763./résztvett tiszaföldvári "fogott" /vagy kisorsolt/ katonák sorsa. 2./ Tiszaföldvár és környékének kétszeri feltérképezése: a/ a Sándorffy József-féle térkép 1773 tájén; b/ a II.József császár korabeli katonai térképezés 1783-ban. 3./ A napóleoni háboriikban résatvett tiszaföldvári katonák sorsa. Erre, más, egykori kéziratos műben találunk adatokat. 4./ Eredményes himlőoltás Tiszaföldvárott 1802-1806 között. 5./ A Podmaniczky-pénztár kirablása 1911 körül.
