Tisza-Földvár község elöljáróságainak jelentése (Tiszaföldvár, 1893) / 0620-1995

- 10 gye/. Talán. Felmerült az is, hogy fordítva: nem a mai községháza északi végében, hanem délre a községházától, a Bajcsy-Zsilinszky utcában fekvő ház volt a jegyzői lak, illetve a mai ház helyén. A mai házban Bódi Imre mezőgazdasági termelőszövetkezeti elnök lakott nyugdíjas koréban is. Ezt az utóbbi véleményt azzal is lehet talán igazolni, hogy ez 1893.évi jelentésben szerepel:az 1813-ban vásárolt jegyzői ház 1827-ben "...feljebb emeltetett".Nos, s mai ház is magasabb az átlagos házmagasságnál, jóval magasabb annál a háznál,ami a mai községházától északra fekszik nekiépülve a községháza északi falának. Tehát az 1813-ban vásárolt jegyzői lakás: 1./ mostani ^1893.évi/ állapotába került, 2./ felmagasították, 3./ "kideszkáztatott", azaz:kipaőlózt^k, 4./ a meglévő kamrából is szobát alakítottak ki, 5./ az épület másik végibe "kamara Csináltatván",. 6./ új padlásolás és tetőfedés /"fedezés"/, 7./ Aj falkerítés. Alapos munkát végeztek, kár, hogy a költségek összegét nem jegyezték föl. Az ev.ref.templom tetejét 1827-ben cseréppel fedik be.A kéziratnak ez a része zavaros

. Ha 1827-ben látják el cseréptetővel a templomot /13 hét alatt íí!/,akkor miért írja a jelentés a következőket:" .. .mert 1787-ben csupán az ev.ref.templom volt cseréppel fedve". 1787/88-ben zsindellyel volt fedve a református templom, /más templom meg nem is volt aKJcor Tiszerolcvárott. s i«iO-Den ú.irazsindelyezté

k. /:Ld. Szűcs Imr

e református káplán/egybegy3jtötte/: "Adatok a Tiszaföldvári Református Egyház történetéhez"c. kis ma 5. lapját í Tiszaföldvár, 1938.:/ Eléggé korá

n 1834-ben vállakoznek a tiszaföldvári nemesek arra, hogy "nemtelen lakos társaikkal együtt" közterheket közösen viselik birtokarányosan. Erről egyezséget is kötnek Heves- és Külső-Szolnok vármegye küldöttségével.íme ! Egy szép reformkorszaki felbuzdulás a "nagy évtizedből", ^polgári átalakulás előszeléből ! Persze, a nagy felbuzdulást még sok nemesi visszaélés követte;amint irj8 a jelentés:"...nehéz volt nemeseinknek a teljes,szabad garázdálkodásról lemondani..."Még sok "munkát" adnak a nemesek hadnagyának és a szolgabírónak. Említik az 1783.évi nagy sáskajárást

. Ez ellen úgy"védekeztek", hogy a hatóságok megszabták melyik falu mennyi sáskapetét köteles "beszolgáltatni".Természetesen a legjobb sáskairtók a gólyák voltak. /:Ld. Varga Lajos tanár:"A Körös-Tisza-Maros szög földrajza".Szentes, 1939.43.lsp.Az "Alföldkutatás - Alföldszervezés" c. sorozat 1. száma.Doktori értekezés.:/ 1830.

: Fellép a"napkeleti görts" a kolera /Cholera/. Ör./eg/ Lévai Mihály bíróviselt ember idegeneknek ad szállást tanyáján,tőlük megkapja a kolerát,meg is hal. 40 nap alatt 160 ember hal meg kolerában, külön koleratemető Rétesül Tiszaföldváron

.Növekszik a pipázó és borivó emberek száma:állítólag a dohány, meg a bor a kolera "gyógyszere" ./:Ekkor épül Szolnokon a Szent Rókus-kápolna

, vagy Kplera-ká£olna, ma is megvan. Ha jól emlékszem:az Ady Endre uton.A mai Rékóczifalva és Rákócziújfalu között 1831-ben koleraemlékművet /kis széni Rókus kápolnát/ állítanak fel ott, ahol az egykori Gorove-kastélyhoz szép, faárnyékos úton be lehetett menni. Ma romokban hever,nem törődik vele senkisem, felterjesztésemre, hogy ti. hozzék rendbe, az egykori Megyei Tanács Művelődésügyi Osztályától nemleges válasz érkezett, jól "megmagyarázta" egy tanácsi bürokrata, hogy miért nem lehet rendbehozatni a kis késő-barokk képtartó fülkét.helyesebben: szobortartó fülkét. Ebben is Szent Rókus szobra volt.Ti.hozzá imád-