Borza Andrea: A Közép-Tisza vízvidék hidrogeográfiai problémái (Tiszaföldvár, 1992) / 0613-1995

II. A KÖZÉP - TISZAVIDÉK HAJDAN ÉS MOST A Közép-Tíszavidék legjelentősebb változását maga az ember okozta, amikor gátak közé szorította a Tiszát. Már a XVIII. sz. -ban voltak különféle tervek az Alföld vízi közlekedésének javítására, amelyek a szabályozások "előfutárainak" is tekinthetők. / 1715.: Szolnok - Pest hajózási csatorna terve, amely F. Dillner-Al then báró, Szolnok katonai parancsnokának ötlete nyomán született. / A XVIII. sz. derekán a Felső - Tisza több szakaszán építettek védtöltéseket, sok helyen felülvizsgálták a malomgátakat, eltávolították a mederbe dőlt fákat. A munkálatokat " megsürgette " az 1772-es nagy árvíz is. A következő 50 évben tettek lépéseket a vízügy központi irányításának kialakítására / 178S.: Vízügyi és Építészeti Igazgatóság végeztek nagyobb térképezéseket, de nem történt komolyabb változás. Az 1816-os, majd az 1830-as már megépült, de gyenge védtöl téseket átszakító - árvizeknyilvánvalóvá tették, hogy az ármentesítés országos érdek, a nemzet gazdasági és kulturális felemelkedésének záloga. Gróf Széchenyi István vezetésével 1846. január 20-án megalakult a Tiszavölgyi Társulat. A Széchenyi által szerzett kölcsön, a kamara által adott és az uralkodó "saját" kincstárából kiutalt pénz megteremtette a szabályozás anyagi feltételeit. -9-