Borza Andrea: A Közép-Tisza vízvidék hidrogeográfiai problémái (Tiszaföldvár, 1992) / 0613-1995

1833.-44. között Lányi Sámuel térképezte fel a tiszai Alföldet. Ezt felhasználva készítette el Vásárhelyi Pál a terveit. Tervezetének főbb pontjai: - Részletes költségvetés a munkálatok teljes idejére. - Felmérte, melyek a legkritikusabb pontok, vagyis hol lép ki leggyakrabban a Tisza a medréből. - Azt állította, hogy a kanyarok átvágásával elérhető az árvízszint leszállása. Ez a meder mélyülését okozza, amely további vízszintcsökkenést okoz. - Megadta, hol és hogyan kell árvízvédelmi töltéseket építeni. / mekkora legyen a gátak szemközti távolsága, mi legyen az anyaga. . .stb. / - A végrehajtás sorrendjére azt javasolta, hogy a kanyar átvágásokat a torkolattól felfelé, míg a töltések építését a forrástól lefelé haladva hajtsák végre. Sajnos, 1846. április 8-án Vásárhelyi elhunyt. A Társulat Pietro Paleocapa olasz mérnököt hívta meg, aki több pontban módosította Vásárhelyi terveit. 1846. augusztus 27-én a Tiszadob melletti urkorni magaslaton megtörtént az első kapavágás. 1850. -1879. között , Herrieh Károly irányításával zajlott a munka. A forrástól a torkolatig 3555 km töltést építettek .-'' Magyarországon 2700 km-t amely 24500 kin^-t / Magyarországon 173DO km^-t / véd az árvíztől./ 2. térkép/ A 112 átvágás kb. 433 km-rel rövidítette meg a folyó teljes hosszát./ 1.számú ábra / 9GOO km belvízlevezető csatorna épült és 93 állandó szivattyútelepet is létesítettek. A munkálatok oroszlánrésze 1908-ban befejeződött, bár sok vonatkozásban még ma is tart. -10-