Őze Sándor: A tiszazugi térség idegenforgalmi koncepciója (1995) / 604-1995
töltődés különböző stádiumaiban lévő holtágakat láthatnunk, melyek szerepe az élővilág szempontjából igen jelentős. A Tisza a 303-249 folyamkilómétere közötti szakaszán szegélyezi a Tiszazugot, Tiszaföldvár-Paphát és a Körös torkolata között. E majdnem бОкга. ,-es utat 350 си-es eséssel futja be, esése a tiszazugi szakaszon 5,8 cm/km. Szabályozásakor számos medrét átvágták, a legnagyobb ezek közül - a Tiszazugnak és egyben a folyómelléknek is a legnagyobb átvágása - Cibakháza és Nagyrév között található. E helyütt egy 1 km-es átvágással mintegy 18,5 km-es folyókanyarulatot vált feltöltődő holtággá. A Tiszának három további szabályozáskori átvágása Tiszaugnál, Alpárnál, illetve a Csongrádhoz tartozó márnái rétnél van. A táj szegélyt körülkanyargó többi Tisza szakasz csupa iveit, /• melynek folyasait a mai élő medren túl a terepen könnyű megtalálni. A szabályozások idején a Tisza tiszazugi szakaszán a Sárszög, Ugi rét, Kelerai rét és Márnái rét nagy kanyarulatait vágták át. A természetes utón. levetélt tiszai raeanderek száma a Tiszazugban igen magas. A pókaházi értől délre, az alsó Tiszazugban bizonytalanná válik, vajon tiszai vagy körösi meanderekkel állunk^zemben, a sok ér, tó, morotva, lapos stb. Holt-Tisza elnevezéssel szereplő vizjelölések esetén. Egy biztos, hogy a térszint itt egyébből sem áll, mint elhagyatott folyómedrek kusza tömkelegéből. A Hármas Körös a torkolatától 33-34 km-re érkezik arra a helyre, amelyet Tiszazugnak tekintünk, tehát a gyügeri halom környékére. A folyó esése roppant csekély, a tiszazugi szakaszán alig 1-2 cm/km. A nagy folyószabályozások során 12 meanderét vágták le, a természetes utón levetélt meanderek száma is igen nagy. Ezek az egykori medrek a Gyalu halomtól délre lévő és mára már csak talaja révén felismerhetőtől kezdve, egészen az Alsó-Tiszazugban lévő Holt-Körösig szövik át a Tiszazug keleti szegélyterületét.
