Őze Sándor: A tiszazugi térség idegenforgalmi koncepciója (1995) / 604-1995
g 7./ A LEGNAGYOBB HOLTÁG A Tiszazug -méreténél és vízfelületénél fogva - legnagyobb tiszai holtága a tíibakházai Holt-Tisza. A holtág egy - a Tisza szabályozás előtti időre jellemző - tulfejlett kanyarulatot őriz, s mint ilyen;vízügyi emléknek is tekinthető# Jól demonstrálja, hogy a folyó hogyan erodálta a löszfelszint és alakította ki széles ártereit. Jól szemlélteti, hogy milyen változásokon megy át a folyóról leválasztott kanyarulat. Napjainkban a holtág feliszapolódásának mértéke igen előrehaladott, kb. 1 cm/év az iszaplerakodás mértéke, vizi növényzettel való benőttségének mértéke közepes, 30 %-os a teljes vízfelület százalékában. Az élővízzel - a Tiszával - kapcsolata állandó, a Tiszából évente átlag 400 ezer ra viz kerül szivattyúzással a holt mederbe. Ez a tervezett vízmennyiség a közepes vízállásnál a holtághoz lévő viztériogat kicsivel több mint 1/7 része. A holtág vízminősége az utóbbi 15-20 évben jelentősen megváltezott. Növekedett a holtágba bevezetett szennyvíz mennyisége, melynek jelenlegi becsült értéke 8-10 ezer ra évente. Szintén jelentősen növekedett a holtághoz kapcsolódó belvízrendszer vízgyűjtőterületének műtrágya terhelése. Ennek következtében a vízgyűjtő területéről befolyó vizek különböző mennyiségű és összetételű, mezőgazdasági eredetű tápanyagot juttatnak a holtágba. A növényi tápanyag tartalom növekedése erőteljes algaprodukciót eredményezett. Jól megfigyelhető tehát a holtág entrofizálódása, fokozatos "pusztulása”. Ezek a kedvezőtlen változások a kistáj minden holtágán jól megfigyelhetőek. A cibaki Holt-Tisza a kedvezőtlen változások ellenére is gazdag lelőhelye - a fiatal holtágakra jellemző - növényi és állategyütteseknek, közöttük természetesen számos védett fajnak is. Jellegzetes biotáptipust képvisel, amelynek tájképi értéke jelentős. A Tiszazug holtágai kivétel nélkül érdemesek a védelemre, hiszen a cibakházi Tisza-holtá^gal azonos, vagy közelítően azonos természeti értéket képviselnek.
