Dr. Endes Mihály: Javaslat a Tiszazug természeti értékeinek védetté nyilvánítására (1985) / 0566-1988

vésü területeket pedig saját üledékeivel töltötte fel. A táj felszini elemei közül - élővilágukat tekintve kiemelkedő jelentőségűek a legalacsonyabban xekvő holocén árterek, amelyeket különböző korú és méretű í.iorotvák tesznek változatossá, illetve a legmagasabb fekvésű homokfelszinek, amelyekben helyenként jelentős relativ szintkülönbségei mutathatók ki. # Vízrajza A Tiszazugot két nagy folyó, a Tisza és a Körös zárja közre, mindkét folyó középszakasz jellegű, s ennek megfelelően hajlamos a túlfejlett kanyarulatok létrehozására. A mult század második felében kezdődött szabályozási munkák során a legnagyobb kanyarulataikat átvágták, de lexu- < tásuk továbbra is kanyargós maradt, és esésük még igy is alatta marad a kilométerenkénti 6 centiméternek. A folyók áradásai, amelynek hajdan több kilométer szélességű ártereken futottak szét, ma csupán a gátak közötti hullámterekre korlátozódnak. A Tiszazugnak jelentősebb önálló vizfolyása nincs. A belső területeken csupán öntöző- és belvizlevezető csatornákat, illetve a feltöltődés különböző stádiumaiban lévő holtágakat találunk, az élővilág szempontjából azonban ezek szerepe sera alárendelt. Bár vizrajzilag jelentéktelen, mégis meg kell emlitenünk a Csépai-fértőt, amelynek nátrium-karbonátos vize a Duna Tisza közén jellemző szikes tavakkal mutat rokonságot, s mint ilyen, egyedülálló jelenség a Tiszántúlon.