Dr. Endes Mihály: Javaslat a Tiszazug természeti értékeinek védetté nyilvánítására (1985) / 0566-1988

Talajai A Tiszazug talajai három fő csoportba sorolhatók. Az egyik csoportba a folyók ártéri üledékein kialakult öntéstalajok, a másikba a löszhátakon létrejött mezőségi talajok, a harmadik csoportba pedig a dunai hordalékból képződött homoktalajok tartoznak. Elég jelentős a szikesek aránya, amelyeknek egyik részét művelik, más részét legelőként hasznositják, s kisebb foltokban futóhomokos területek is előfordulnak. Éghajlata A terület hazánknak a meleg, száraz, mérsékelten forró nyaru éghajlati körzetébe esik. Felhőzöttsége csekély, alig haladja meg az 50 %-ot. Napfényellátottsága optimális, a napsütéses órák száma évente több mint kétezer. Hőmérséklet járása igen szélsőséges. A januári középhőmérséklet minusz 2 °G alatt marad, a juliusi viszont meghaladja a 21,5 fokot. A Tiszazug Magyarország legszárazabb vidékei közé tartozik. Az évi csapauék átlagos mennyisége a Szlankó /1971/ által közölt tiszaföldvári mérések alapján 522,9 mm, de a Körös torkolata közelében még 5oo mm-t sem éri el. A legcsapadékosabb hónap a junius /átlaga 65,3 mm/, a legkevesebb csapadék viszont az év első három hónapjában vagy szeptemberben várható.