Tímár Lajos: A Tiszazug növényföldrajza (1954) / 0543-1988
- 13 3. Az Infúziós /vízi-/ lösztábla Tulajdonképpen a Szolnoki löszhát nyúlványa. Átlagos tengerszint feletti magassága 86-89 m, melyből 92-96 m-re emelkednek ki az aprc^ túlnyomórészt mesterséges halmok. A szikesek kivételével mindenütt mezőgazdasági müvelés alatt áll. Túlnyomórészt meszes, vagy gyengén savanyu /Kunszentmárton felé/ középkötött vályogtalaján kalászos és kapás kulturákat egyformán jó terméshozammal müvelik. Eredeti, természetes növényzetét még csak regenerálni sem lehet. Kalászos vetéseiben /buza, árpa/ a keleti szarkalá b - csíkos bükköny /Consolida orientális- Vicia straiat a/ tavaszi társulása, tarlóikon pedig FI fakn rnnbar-t,i RPitfíRfii /.st.afihypt.n-ftetiflrl etwn glaucae/ őszi társulása lép fel. Kapás vetéseiben /kukorica, napraforgó, répa, gyapot/ a szőrös dlsznóparéj-fehér libato p / Amarantho-Chenopodietum alb i/ társulása jelentkezik gyomkártevőként. Az infúziós lösz területének növénytani elemzését lásd 2. és 3. ábra. Az összes területek között ennek van a legmagasabb egyéves, valamint e^urázsiai és mediterrán arányszáma. A föld felszine alatt kitelelők arányszáma viszont feltűnő módon a legalacsonyabb 4. A szikes löszfoltok Az infúziós lösz mélyedéseiben és öntésiszappal letakarva a folyók felé, mint óholocén terrasz jelentős területeket foglal el. így Tiszakürt határában Szikdülő, ±sokros, Tiszug határában, Csomorka, Tiszaug és Tiszasas között, Osépa határában a csépai Nagy Fertő és Pókaháza, szelevény határában a Hosszúhát és sziget, valamint az egész Körös felőli terraszképződmény Kunszentmártonig, Csörke határában /ma részben tiszakürti határ/ a Görbeér /=Csörkei Fertő/, a göböljárási Szőrfüves /nevét a szki csenkesz =Festuca pseudovin a keskeny, merev leveleitől kapta), Istvánháza környéke és még sok apró szikes folt. A legnagyobb kiterjedésű, összefüggő szikesek a két folyó mentén, mint rejtett szikesek /elöntött terraszok/, vagy központi fekvésű homokdomb falához szorultan helyezkednek el.
