Tímár Lajos: A Tiszazug növényföldrajza (1954) / 0543-1988
- 14 A terraszok rejtett szikeseit a könnyű öntözés miatt rizstermesztéssel hasznositják. így a kunszentmártoni Gatyaszár, a szelevényi Sziget, a tiszasasi Sasi sziget szikeseit, vagy a tiszakürti alacsonyfekvésű szikeseket. Közülük ma már csak a szelevényi és a kunszentmártoni rizstelepek rentábilisak. A többieket felverte a rizsgyom-vegetáci ó / oryza-Echinochloa crus-galli és macrocarpa társulása/, vagy pedig a rizstermesztésre is rosszul megválasztott területeken /Sasi sziget/ a további legeltetésre sem alkalmas ártéri és sziki gyomfajokból álló illabilis társulás, melynek leggyakoribb gyomfajai: a tarackbuza /Agropyron repen^, vadmuro k / Daucus carot a/, ebszékf ü / Matricaria inodor a/, ednámkor ó / Glyc.yrrhiza exhinat a/, sziksaláta /Statice Gmelin i/ és az ecsetpázsi t / Alopecurus pratensi s/, vesszős füte j / Euphorbia virgat a/. A rejtett szikesek egyrésze, igy Tiszakürt és Tiszainoka felé a mezőgazdasági kultura alatt áll. Ezeken a helyeken az iszap« takaró elég vastag ahhoz, hogy az egyéves vetés megéljen rajta. A szóda felszivárgását elősegitő időjárás alkalmával azonban a kisérletek kudarcba fulladnak. E rejtett szikesek nyomjelzői azok az évelő sziki növényfajok, melyek az ilyen területek dűlői mentén még megmaradhatnak, mint a sziksalát a / Statice Gmelin i/, töv ises i glic e / Ononis Spinos a/, sziki utif ü /Plántagó maritima/, bárányűröm /Artemisisa pontica/, sziki lósóska /Rumex stenophyllu s/, sziki csenkes z / Festuca pseudovin a/, melyek a földmiveléssel sokáig dacolnak. Ilyenek a szántóföldeken, tarlókon megjelenő fajok közül a felemás zsázs a / Lepidium perfoliatum/, a szikfü /Matricaria chamomilla/, parlagi bo hafü / Pulicaria vulgári s/, szálas salát a / Lactuca saligna var.runc inat a/, madárhu r / Cerastium dublu m/, parti labod a / Atriplex litorali s/, szőrös tótippa n / Eragrostis pllos a/. Azoknak a szikeseknek egy részét, melyeket a felszini humuszos réteg vastagsága folytán növénytermelésre alkalmasnak Ítéltek, felszántották. A szántás azonban az akkumulációs szintből felszinre hozta a felhalmozódott sziksót. így a növénytermesztést lehetetlenné tette. Ezeken a feltört szikeseken azután az eredeti jó legelőül szolgáló szikes pusztai növénytársulás / Achilleeto-Festucetum pseudovima e/ helyét, mivel az eredeti