Tímár Lajos: A Tiszazug növényföldrajza (1954) / 0543-1988

- 12 társulás /

Chenopodietum urbic

i/, zátonyokon a törpe palka-káka társulá

s /

Dichostylieto-Gnaphalietu

m/, a farkasog társulása /

Bidentetum tripartit

i/ és az Echinochloeto-Polygonetum lapathifoli

l fakómuharos faciese /Setarla glauc

a/ közönségesebb, de kiterjedésben, mint a Tisza medrében. Növényzetének elemeését 1. Timár L

. 1952. p. 495. "b. A Körös Hullámter

e. A tiszazugi szakaszon igen keskeny, ha az öntésiszappal beboritott terraszokat a lösztáblához tartozóként tárgyaljuk. Az ártéri mocsárré

t /

Alopecuretum pratensi

s/ a Körös megbízhatatlan vizjárása miatt sokkal nagyobb területeket foglal el, mint a Tisza hullámterén. Ennek megfelelően kevesebb a kapás kultura. A Körös sokkal kisebb holtágakkal rendelkezik, mint a Tisza. Ezek mind a hullámtéren fekszenek. Szegélyük váltakozó kiterjedésű fűz-nyár liget /

Saliceto-Populetum alba

e/. A bokor-füze

s /

Salicetum albae-triandra

e/ kiterjedésénél fogva jelentéktelen. A holtágak végeiben kiterjedt nádast /

Phra,g;mitetum communis

/. vizében pedig a vizi súlyo

m hatalmas uszó állományait /

Trapa natan

s/ alámerülten az érdes tócsagaz /

Ceratophyllum demersu

m/ kiirthatatlan állományait találjuk /Kanszentmárton és Öcsöd között/. Bővebben és növényzetének teljes elemzését 1. TimárL

. 1952. p. 496./ c. Az árvizgátak

. Növényzete azonos összetételű és jellegű a Tisza árvizgátjaival, de több benne a szikes vonatkozás, jelentősebb a sziki gomnövényzet. V. ö. Timár L

. 1952. p. 498./ d. A mentett ártér

. Jelentéktelen terület. A lösztábla közvetlenül, vagy közvetve nagyon sok helyen érintkezik a hullámtérrel, igy a gátak is csak megszakításokkal követik a hullámteret. A régi feliszapolódott medrek, Szelevény és Kunszentmárton között, mind mezőgazdasági kultura alatt állnak és ellaposodva csaknem beleolvadnak az öntésiszappal boritott szikes áelszinü terraszok felszinébe, melyeket a lösztáblánál ismertetek.