Ferenczi György: A tiszaföldvári gimnázium létrehozásának körülményei (Tiszaföldvár) / 0454-1985

lőterületet jelentette, valamint azzal, ho^y a külterületen élő cselédség gyerekei száméra működött magániskola. Az oktatási, művelődési lehetőségek majdnem egységesen azonosak /a m gasabb iskolákat tekintve egységesen alacsonyak/ voltak mind a belte­rületiek, mindpedig a külterületiek számára. Egyéb /foglalkozá­si stb./ adatok sem mutatnak akkora különbséget a kétféle terü­let köz&tt, mint országos szinten, vagy más területeken. Cibak­házára és részben ^-iszaf öld várra nem minién tekintetben és nem igy sarkitva igaz a msgálla: itás, hogy: " a külterületen laké népesség Összetételében, életkorban, műveltségi és foglalkozási megoszlásában lényegesen eltér abel terül eteken leké népes :;ég­t'l.'"^^ A község felszabadulása idején kb 20 rlasszikua ér­telemben vett tanya volt a település határiban, de ezek sem vol­tak kifejezetten rossz közlekedési lehetőségek között./4C/ A ^ ée belterületi viszonyok különbségeiről /azonosságairól/ a fel­szabadulást kövotő időszak tárgyalás 'kor még szólunk. Rendkivül alacsony volt a középiskola c osztályát elvégzettek száma köz­ségben 1941 i £2, 1949, szintén 62.^^ A község lakosságának mo­bilitásába a középiskola .. ti3zaföldvári gimnázium létrehozásá­ig nem j'tszott jelentős szerepet. A főiskolát végzettek száma 10 volt 1941-ben. A XIX század végétől jöttek létre a községben a k lönböző kírök, egyletek, többek között: a függetlenségi ás 4S-as ülvssókor AB95-51/ Képkönyvtár gyesület /1893-1914/ . A Cibakházi Ol­vasóegyletnek /1882/ és az Iskclánkivüli Népművelési Bizottság helyi . z rvez?tének lehetett komoly szerepe a község közművelő­désének alakitásában. Az előbbinek azért, ®ert alrpitáeakor 55 tagja volt, 1934-ben pedig már 17C , és saját lakással, ter­mekkel, könyvtárrsal rendelkezett. Az utóbbi működése pe­dig azért volt fontos, mert részben e Bizottság helyi szerve­zetének volt köszönhető, ho y 192C-3C között 1273-ról 942-re csök ;ent az analfabéták szárta.^ 4^ A megye lakosaágának iskolá­zottsági mutatói is elég rossz képet mutattak. Az 1941-es nép­számlálás adatai szerint " Szolnok megyében élt az ország anal­fabétáinak 6,9 %-a, /a megye lakossága ekkor az ország lakossá­gának kb 4,9 %-© volt./, de a 8 osztály végzetteknek csak 2,6 %-a

Next

/
Oldalképek
Tartalom