Ferenczi György: A tiszaföldvári gimnázium létrehozásának körülményei (Tiszaföldvár) / 0454-1985
- 15 az érettségizetteknek csak 1,9 %-a, a diplomásoknak csak 2,6 %-a, /45/ A.y^^y^j mindez összefüggött a megye urbanizáltság nak alacsony fokával, valamint az ipar szinte teljes hiányával. Cibakháza közművelődését voltok még hivatottak segiteni a különböző könyvtársak, azonkivül egy magánkézben levő mozi. A különféle egyletek ás körök a község politikai életében is szerepet játszottak, összefoglalásul elmondhatjuk, hogy a felszabadulás egy jelentős számú földreváró agrárnépesség t, egy igen vékony módos gazdaréteget, jelentékeny iparral nem rendelkező de virágzásnak indult szőlő- és gyümölcskultúrával is jellemezhető mezőgazdaságot talált ebben a községben. A tele ülés művelődési viszonyai a kornak megfelelő szinvonaluak voltak. A község megőrizte a mult század végén kialakult forradalmi szellemét és a szubjektiv feltételei is megvoltak annak, hogy éljenek a felszabadulás hozta nagy lehet"ségekkel, hogy végrehajtsák a nagybirtok ás az"oktatás földreformját". 1947-ben a település lakói a szomszéd községben életre hivandó giamázium létrehozását anyagilag is támogatták. A felszabadulást követ* időszak gazdasági, társadalmi ős politikai viszonyai Cibakházán /1944. >kt.- 1949./ A település 1944. október 8-án szabadult fel. A harcok során jel ntős károkat nem szenvedett, egyedül a Tisza közelében levő kendergyár semmisült meg, amit azután ujjáépitettek. 1945. januárjában létrejött az MKP helyi uzervezete. Az alapitó tagok egy csoportjába a szovj t parancsnokság intézkedésére megkezdte a kiosztandó földek felmérését. /46 / Az KKP befolyását láthatjuk abban a tényben is, hogy a cib&kháziak 45 telén élelmiszerszállitmányt küldtek Budapest megsegitéaére.^^ A földosztás eredményeként kialakult birtokszerkezetről, sajátosságairól /amelyek alakításában szerepet játszott a két világháború között kialakult birtokstruktúra is/ e helység viszonyainak további tárgyalásánál és a későbbi munkálatainkban más
