Kocsis Emília: A tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnázium odorvári kutatótáborai (1985) / 0452-1985

-Iv másfél méter mély gödröt ásnak s a föld felszine felett is másfél méter magasra feltöltik, A kemencét tűzálló téglával vagv miocénkori riolttufával bélelik. A mészkövet két ember három nap alatt rakja a kemencébe, először a kemence alján 15-2o cm szélességben "padkát" raknak s erre rakják először az apró, majd később a nagyobb mészkövet kupalakban. A mészkő berakásával együtt a fát is berakják a kemencébe - igy ez égetés első szakaszában nem kell sokat tüzelni -. A kupolát, amit apró kőből raknak össze körülrakják nagy, darabos mészkövekkel. Ezután a kupolára lepényeket raknak, a lepény ugy készül mint a vályog, csak a törek hiányzik belőle.A " hegyi lüsz"-t vizzel összekeverik, majd gombócokat gyúrnak belőle és lapos, hálós szállítóeszközbe rakják. Egy ilyen kosárba 30-35 gonbóc fér. Ezeket lapitják lepénynyé és fe<?ik be velük a kupolát, hogy a levegő ne járja /6.kép/. A kupola szigetelése után a kemence nyilasát zárják le finom patakhordalékkal éa csak akkora nyilást hagynak, hogy tüzelni lehessen. Ezután kezdik el az égetést, amely 72 óra hosszáig tart. Az égetésnek három szakasza vam: - előgyujtár.: általában délután szoktak begyújtani s mivel a fát már előzőleg berakták a kemencébe, ilyenkor nem sokat kell tüzelni s az éjszakát otthon tölthetik a munkások. Ez a szakasz 24 óra hosszáig tart