Kocsis Emília: A tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnázium odorvári kutatótáborai (1985) / 0452-1985

- hés a hőmérséklet eléri a 700 °C-t. - a második szakasz kb. 3o óráig tart f 1000 °C-on. - a harmadik szakasz 24 óráig tart, a kemencében mar csak paráz* van és kezd kihűlni. Az égetés után 24 óra múlva kezdik el a mészégetők csupasz kézzel vagy kesztyűben a még meleg égetett mész kiszedését. Ekhós szekérre rakják a meszet. Egy szekérre általában loq fér s egy kemencéből általában 120-150 q égetett mész kerül ki. A bükkzsérci és cserépfalusi meszesek főleg a Duna-Tisza közét és a Tiszántúlt látják el jó minőségű égetett mésszel, igy pl. Baját, Szentsimont, Karcagot, Inokát, Vezsenyt, Cibakházát, Tiszaföldvárt, Ókécskét, Ujkécskét, Kunhegyest, Ceglédet, Vésztőt, Szarvast, Gyomát, Szentandrást, Kisújszállást, Türké vét, Mezőtúrt, Rákóczifaivát, Kisivánt, Tiszafüredet stb." Biológusaink /még a terület szigorúan védetté nyilvanitasa előtt/ jelentős gyűjtő munkát végeztek. Begyűjtötték a környék növényeit, gyógynövényeit, terméseit és rovarait. Később fotoherbáx riumban rögzítették az anyagot, mert már gyűjteni nem lehetett. Vizsgálták a jellemző növénytárs«lásokat, egy-egy ritkább növényfaj pl. a magyar pikkely-