Kocsis Emília: A tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnázium odorvári kutatótáborai (1985) / 0452-1985

-jgEzentul láthatják a vár Németh Gyula által felmért és feltételezett térképét is, amit szintén felvéstünk a sziklákra* A vár körül talált cserép és egyéb régészeti anyagot a miskolci Hermann Ottó Muzeumba küldték el a tábor akkori vezetői. Az első évek népszerű munkája volt a n é p r a j zi gyűjtés a falujárás. Eközben megismerkedtek a tanulók a bükkzsérciekkel. Ráébredtek, hogy > ennek a távoli községnek hagyományos kapcsolatai voltak és vannak Tiszaföldvárral. Régebben égetett meszet szállítottak az Alföldre, jgy Tiszaföldvárra is. Ma Dedig a mezőgazdasági idénymunkák idején bérmunkát vállalnak a bükkzsérciek a tiszaföldvári Lenin termelőszövetkezetben. Megismerkedtek a környék népi hagyományaival, öltözködési és építészeti kultúrájával /5.kép/, népszokásaival. Találkoztak a hegyi falu hagyományos használati eszközeivel, életmódjával. Olyan, a mi vidékünkön nem gyakorolható munkával ismerkedhettek meg, mint a mészégetés. Fekecs Erzsébet 1967-ben az Országos Népnyelvi és Néprajzi Gyűjtő Pályázaton dijat is nyert az itteni mészégetőkről irott dolgozatával. A továbbiakban ebből idézünk: " Először a szlovákok kezdték a Hór-völgyben a meszet égetni s ezeket követték a bükkzsérci, cserépfalusi emberek. A mészégetéshez csak a világos szinü,triászkori szürkemészkő jó, amit robbantással nyernek, A mészégető kemence három méter magas: