Csontos Sándorné: Művelődési viszonyok egy mai magyar faluban (1985) / 449-1985
2 A megyének alig volt ipari bázisa, néhány jelentősebb gyárat, üzemet kivéve. Az ipar kisüzem jellegű volt, A falusi lakosság nagy szegénységben élt. Az elmaradott gazdasági szerkezet meghatározta a megye osztály- és rétegszerkezetét, Szolnok megye néhány jellemző adata az 194o-es években:- Az aktiv keresők mintegy 2 $S-ak tartozik a kizsákmányoló osztályhoz,- A kis- és törpebirtokosok aránya 28,5 %•- A mezőgazdasági proletárok aránya 24,8 %,- A lakosság közel lo %-a Írástudatlan,- A lakosság 79,5 %-a nem juthatott el az elemi iskola befejezéséig.- Érettségivel a 18 éven felüliek 2,3 %-a rendelkezett, nem érte el az 1 %-ot a főiskolai végzettségűek aránya,- A szétszórtan élő nagy számú tanyai lakosság, egyáltalán a falusiak alig-alig járathattak újságot,- A községek 4o %-ában nem volt villany. 1945. után uj korszak kezdődött. A demokratikus, majd az azt követő szocialista átalakulás eredményeként megyénkben is gyökeresen megváltozott a társadalmi, gazdasági szerkezet. A termelőerőket nézve vegyes jellegű lett megyénk. Fejlett mezőgazdaság mellett fejlődő ipargazdaság és infrastruktúra a jellemző. Köztudott, hogy hazánk lakosságának majdnem fele még napjainkban is községekben él. Az 198o-as népszámlálás adatai szerint az ország 3,o26 községében élt a lakosság 47,7 %-a. Az aktiv keresőknek is csaknem ugyanilyen hányada községi lakos. Köztük találjuk a munkásosztály felét, jelentős számú értelmiségi csoportokat. A magyar falvakra a múltban a viszonylagos elzárkózottság, a mezőgazdasági dolgozók túlsúlya, az ország szellemi, kulturális szinterétől való eltávolodottság volt jellemző.
