Csontos Sándorné: Művelődési viszonyok egy mai magyar faluban (1985) / 449-1985
1 о о о о- 3 -Az utolsó két évtizedben a falvak átalakulásában alapvető szerepet játszott a mezőgazdaság szocialista átalakulása és az ipari fejlődés, amely magával hozta azt, hogy a községekben lakó keresők fele nem mezőgazdasági dolgozó, hanem ipari, vagy azzal összefüggő munkát végez. A felszabadulás óta eltelt évtizedekben végbement gazdasági, társadalmi, kulturáli változások egyarán átlakitották Szolnok megye falvainak struktúráját is. Természetesen az eltelt idő nem volt elégségek a múlt összes maradványának felszámolására. A falvak átalakulása az utolsó években egy uj folyamattal egészült ki. Ez a folyamt az ország település struktúrájának átformálása, ezen belül a községek tudatos és gyorsított ütemű differenciálása. A nagyközségekben jelentős fejlődés ment végbe: ellátottságuk egyre inkább megközelíti a megnövekedett számú kisebb városokét. A különbség a nagyközségek és kisvárosok között kisebb, mint amilyen mértékű eltérések ma már a községek között találhatók. A falvakban éLés ma még - a fejlődés, a valóban rendkívül nagy változások ellenére is - általában hátrányos helyzetet jelent, A kisközségekben élés a hátrányos szituációkat még szinte süriti. E hátrányos helyzet fő tényezői és következményei több vonatkozásban is érzékelhetek: a./ A falvak mai állapota önmagába is ’’kényszerpályára" viszi lakóit. A körülmények behatárolják a munkavállalás lehetőségeit, szükitik az itt született fiatalok szakmatanulási, továbbtanulási lehetőségeit. A szabadidő mértékére, a művelődésre fordítható idő mennyiségére kényszerítőén hat a mezőgazdasági kistermelés - az un. háztáji - folytatása is. Ez a falvak lakóinak nélkülözhetetlen ellátási és jövedelemszerzési forrása. /Mellesleg erre a népgazdaságnak is nagy szüksége van/.
