Csontos Sándorné: Művelődési viszonyok egy mai magyar faluban (1985) / 449-1985

- 1 -1.

A falu általános .jellemzői a felszabadulás előtt és napjainkban

Egy ország művelődéspolitikáját két igen fontos tényező határozza meg. Egyik: az anyagi javak mind nagyobb volumenű előállításának elehetősége, a másik: az uralkodó osztály művelődéspolitikája. Ha bármelyiket is nézzük nem lehetnek illúzióink, hogy hogyan is festhetett 1945. előtt a falusi lakosság művelődésének képe országosan és megyénkben.

Erdei Ferenc szerint a rendi falu szellemi életét két kulturréteg alakította: a parasztkultúra és a nemesi kultúra. A nemesi kultúra csak részben volt falusi. A parasztkultura viszont "mélykultura" volt, nem primitiv, inkább tömény és kisszerű.

A rendiség felbomlása után a kapitalizálódással együtt tovább romlott a helyzet. "Egyszerűen nem kultúráiét a falu szellemi élete, hanem a teljes müveletlenség és egy lesülyedt idegen kultúra idétlen müvei közt való tanácstalan hánykódás."

Erdei a falu korabeli rétegeinek szerepéről sem nyilatkozi kedvezőbben.

Szerinte minden falusi iparos tud valamit, de csak kivételesen tud valamit Ízléssel és jól megcsinálni."A mezőgazdák szaktudása pedig még ennél is siralmasabb." Ismerik ugyan a parasztkultura termelési hagyományait, de nem tudják könyvbeli szakismereteikkel összehangolni.

Egyetlen müveit és tájékozott rétege van a falunak, s ez az értelmiség, de ők meg "nem lelik helyüket a falu világában s a falu népe nem tud velük mit kezdeni."

Szolnok megye a felszabadulás előtt az ország gazdasági fejlettségének általános elmaradottságához viszonyítva is gyengén fejlett terület volt. A szinte teljesen mezőgazdasági jellegű gazdaságban a nagybirtok volt az uralkodó, a fejlődésére képtelen tehetetlenségével, az örökösen lappangó agrárválságával, az agrárnépesség viszonylagos túlnépesedésének problémájával.