Pápai Gabriella: A jobbágykérdés megoldásáért folytatott küzdelem Tiszaföldváron (Tiszaföldvár, 1980) / 0419-1983

belevésődött a 1 1 honfoglaló " parasztok tudatába, amit utódaiknak is továbbadtak. Az ilyen mentalitás pedig alapvetően meghatározza az emberek munkához való viszo­nyát, Élelmesebbekké, a lehetőségeket jobban kihaszná­lóakká válnak. Ezek a tulajdonságok pedig egy dinamikus fejlődés alapkövei lehettek. Az 1784-87. évi népszámlá­lás adatai azt mutatják, hogy Tiszaföldvár néhány évti­zed alatt tekintélyes községgé nőtte ki magát. Házak Családok Jogi né­Férfiak Nők Pap pesség összesen 317 4o7 2ol7 lo42 975 1 Eemes Tisztviselő Polgár Paraszt Zsellér Egyéb 64 2 152 221 loo ( Az adatok forrása: 8./ ) Ebben a táblázatban két dolog nagyon szembeötlő. Az egyik, hogy a zsellérek már ekkor jóval többen vannak, mint a telkes jobbágyok. A másik pedig a nemesi jogú lakosok nagy száma. Ezek nagy része az 183o-as években már csau hétszilvafás nemesként élt. A lakosságnak elég nagy hányadát tették ki, ezért véleménytik a község éle­tében soha nem lehetett elhanyagolható. S, hogy sok­szor inkább a fejlődést gátló, negativ szerepet ját­szottak, mutatja a következő példa: 1832-ben 4o-42 ne­mes származású jobbágy ki akarta vonni magát az adózás alól. /6./ Országos szinten is sok vita folyt arról, hogy a nemesi jogú, de úrbéres telket használók mennyiben

Next

/
Oldalképek
Tartalom