Szlankó István: A Tiszazug gazdasági életének főbb vonásai 1950 és 1975 között (Tiszaföldvár, 1950-1975) / 0342-1977

A régóta húzódó tiszazugi szőlőrekonstrukció jelenleg a megvalósulás felé közeledik. Öt tsz. társulást hozott létre a telepítés végrehajtására, sőt később a növényvédelmet, gépi betakarítást, feldolgozást, értékesítést is közösen akarják végezni. A tiszaugin Tiszagyöngye és a tiszasasi Rákóczi Tsz. már ebben az évben megkezdi és 1976-ban befejezi a telepítést 153 hektáron. A cserkeszőlői Magyar -Román Barátság Tsz . pedig loo ha szőlő telepítését tervezi. Az utóbbi években összevonások révén a járás tsz-einek a száma lo-re csökkent átlagosan 3635 hektár területtel. A Tiszazug a felszabadulás előtt, de még az 5o-es évek elején is jellegzetesen mezőgazdasági táj. Csak az északi peremén alakult ki egy na&yüzem : a martfűi Tisza Cipőgyár. Ezen kivül 4 téglagyár, 5 malom és lo-nél több szeszfőzde képviselte az ipart. 1951-52-ben alakultak meg a kisipari szövetkezetek. 1955-ben 3 vegyesipari, 1 faipari, 1 ruházati, 1 bőripari szövetkezet működött a járásban s mellettük 34o-35o magánkisiparos. Az 196o-as években uj ipari centrum alakul ki Kunszentmártónban. 1965 és 1974 között kétszeresére emelkedett a járásban foglalkoztatott ipari dolgozók száma : 16O4 fő helyett 32oo-an dolgoznak járási munkahelyen. Az ipari dolgozók jelentős hányada négy községből kerül ki : Tiszaföldvádl977 fő " 32,6 % Martfű 1534 fő % 76,7 % 1824 fő 35,9 % 247o fő 43,o % 2237 fő 79,7 % 197o 638 fő , 25,9 %