Szlankó István: A Tiszazug gazdasági életének főbb vonásai 1950 és 1975 között (Tiszaföldvár, 1950-1975) / 0342-1977

- 7 Összességében - Tiszaföldvárt és Martfűt is beleszámítva 196o-ban az aktiv keresők 23,4 %-a dolgozott az iparban és 53,6 %-a a mezőgazdaságban. 197o-re ez az arány jelentősen megváltozott : a keresők 37 %-a volt ipari dolgozó és már csak 39,9'mezőgazdasági dolgozó. Ez a± örvendetes változás annak köszönhető, hogy axMsgyEi az MSzMP Szolnok Megyei Bizottságának határozata nyomán három nagyüzem létesitett gyáregységet Kunszentmártonban. Az eredményt csak fokozta , hogy a Kunszentmártoni Nagyközségi Tanács is szivvel-lélekkel , sőt anyagiakkal is támogatta a jó kezdeményezést. A MsEgy Megyei Pártbizottság 1968. március 25-i ülésén hangsúlyozta : " ...ki kell emelni Tiszafüred és Kunszentmárton járási székhelyeket az iparfejlesztés szempontjából. Kunszentmártonban még a III. ötéves terv időszaka alatt mintegy 5oo-55o dolgozó munkába állitására kell törekedni. " Ezzel szemben már 197o-ig 1255 fővel növekedett az iparban foglalkoztatottak számaqj majd az utóbbi 4 évben ujabb 660 fővel./ Ennek 56 %-a nő volt /. A foglalkoztatottsági szint 82 %-ra emelkedett. / A munkaképes korú férfilakosság foglalkoztatottsága 98,2 %, a munkaképes korú nőké pedig 66 %, tehát jelentős számú uj munkaerőre csak a nők köréből számolhatunk. / Csaknem kétszeresére emelkedett az ingázók száma. 197o-ben looo fő járt el távolra, most 2ooo a napi ingázók száma. Legnagyobb részük Kunszentmárton üzemeiben dolgozik.